Janics sejthette, hogy van visszaút: ő a magyar miniszterelnök lányainak példaképe.
Janics Natasa visszatérése Magyarországra kísértetiesen hasonlít arra, mint amikor Nagy László jött vissza hazánkba az olimpia előtt. A kézilabdázó, aki évekig kerülte a magyar válogatottat, és a Barcelona játékosaként a spanyollal kacérkodott, egy váratlan fordulat után nemcsak hogy újra tagja lett a magyar nemzeti csapatnak, de az akkor anyagi gondokkal küszködő Veszprémhez igazolt.
Sokan úgy vélték, politikai nyomásra „vette meg” Nagy Lászlót a Veszprém és Magyarország. Janics hazatérésében is vannak hasonló elemek.
Őt ugyan nem a magyarok hívták vissza, hanem egyszerűen rájött, szerb kajakosként messze nem tud annyit keresni, mint magyarként, de ha már jött, őt is felkarolta a politikai vezetés. Munkát az a Győr ad neki, amelynek polgármestere a fideszes Borkai Zsolt, aki nem mellékesen a MOB elnöke, a győri klub elnöke pedig a hazai kajakszövetség alelnöke, Kadler Gusztáv.
Janics, aki Szegedről úgy távozott, hogy oda többet biztos nem mehet vissza, Szerbiáról szőtt álmaival egyelőre leszámolt, most Győrt tartja az otthonának, újra magyar sikerekért lapátol majd, annak biztos tudatában, hogy a miniszterelnök lányainak ő a példaképe – ez Janics könyvéből derül ki –, vagyis biztos lehet benne, azt, hogy volt számára visszaút, nemcsak sikereinek, de a politikának is köszönheti.
