Televíziós pályája csúcsának tartja Szujó Zoltán, hogy kommentátori szerepe mellett tartalmilag is részt vehet a Forma–1-es műsor megújításában. Reméli, a nézőknek bejönnek a változtatások.
A hazai F1-es rajongók többsége lelkesen fogadta, hogy Szujó Zoltán tolmácsolásában élvezheti idén a világbajnoki sorozatot az m1-en. A 35 éves tévés azonban tisztában van vele, óriási kockázatot vállalt.
Az elmúlt tizenegy évet a Forma-1 utazó riportereként töltöttem, aminek minden pillanatát élveztem, de már nem jelentett különösebb motivációt – mondta Szujó.
– Épp ezért jött jókor a felkérés, hogy üljek be a kommentátori székbe, s mellette projekt-menedzserként egyaránt feleljek a tartalomért és a formáért. Ilyen összetett feladatom ugyanis eddig még nem volt. Viszont azzal is tisztában vagyok, ha az új szerepben nem fogadnak el a nézők, akkor hiába ismerték el a munkámat korábban, több kritika érhet, mint eddig bármikor.
Mi a legnagyobb félelme?
Hogy túlbeszélem a közvetítést. Fontos, hogy visszafogjam magam.
A szenvedélyes, emelt hangú vagy inkább a higgadt, szakmaibb közvetítés áll önhöz közelebb? Ha úgy tetszik Palik László vagy Dávid Sándor a példa?
Ahhoz, hogy milyen itthon a Forma–1 megítélése, hogy rendre kiemelkedő nézettséget produkál a sorozat, mindkét nagy előd hozzájárult. A saját közvetítésem, nem tudom, milyen lesz. Az ösztöneimre fogok hagyatkozni, ha elragad a hév, ragadjon. Inkább azt tudom, mit nem szeretnék: túl sokat szakmázni vagy a másik véglet, folyamatosan sztorizgatni. Egészséges egyensúlyra törekszem majd.
A műsor mennyiben újul meg?
Nemcsak a közvetítéseket csináljuk közösen Wéber Gáborral, hanem a futamok előtti felvezető műsort is. A stúdióban pedig három autóversenyző szakértő, Michelisz Norbert, Kiss Pál Tamás és Kiss Norbert váltja majd egymást. S gyakran hagyatkozunk Bobák Róbert helyszíni bejelentkezéseire is. A többi legyen meglepetés.
A sztárinterjúknak végleg búcsút int?
Nem, mert egy-két európai helyszínen lehetőségem lesz rá, hogy a csütörtök-péntekre kiutazzak.
Várja már a rajtot?
Nagyon. Nálam talán már csak a feleségem és a két lányom várja jobban, mert most alig látnak, napi tíz-tizenkét órát dolgozom, hogy március közepére minden összeálljon. De ez még mindig sokkal jobb, mint tavaly, amikor 150 napot külföldön töltöttem.
