Sima vereséget szenvedett a döntetlenre ácsingózó magyar labdarúgó-válogatott második vb-selejtezőjén Hollandia ellen. A gyenge formában lévő hollandok fölénye nyomasztó volt.
Nem a futballvilág perifériáján mozgó Andorra elleni 5-0-s siker miatt telt meg a Puskás Ferenc Stadion lelátója. A szurkolók örökké optimisták, nem akarnak hideg és józan fejjel szembenézni a tényekkel, azzal, hogy hiába tért haza vert seregként Hollandia az Európa-bajnokságról, azért ez a lelkileg megtépázott gárda – sajnos – sokkal jobb, mint a miénk. S nem csak azért, mert olyan klasszisaik vannak, mint Robin van Persie vagy Klaas Jaan Huntelaar, az csak a ráadás. Bátrabbak, hiszen komoly bajnokságokban csiszolódnak, míg a mieink...
Persze a futballban is vannak csodák, ha Jordánia meg tudta verni az ausztrálokat, akkor talán Dzsudzsák Balázsék is jók lehetnek egy pontra. A merész álmainkat azonban már a 3. percben összetörte a bemelegítésnél megsérült Arjen Robben helyére bekerült Jeremain Lens, aki fejjel megszerezte a vezető gólt, 0-1. Igaz, Dzsudzsák 11-esbő szépített, ám a hibát hibára halmozó védelem viszonylag gyorsan összehozta a hollandok vezető gólját. Támadtunk, támadgattunk, de csak idő kérdése volt, hogy mikor jön az újabb gól. Jött is, mert egész egyszerűen hajmeresztő dolgokat műveltek a védők, így néhány ígéretes hazai helyzettől eltekintve hízelgő is volt, hogy csak 4-1-re kaptunk ki.
A nagy reményeket szövögető magyar csapat tagjainak – és a focirajongóknak – fel kell ébredniük: ha nagy is a magyar csapategység, ha mélyponton is van a holland foci, nincs egy szinten a két együttes.
