A hat legfurább olimpiai sportág

Kötélhúzás

A iskolai tornaórák és a falunapok egyik kedvelt eleme 1920-ig öt újkori olimpián szerepelt, s a britek voltak benne a legjobbak. Jelenleg a Világjátékok műsorát színesíti. A szabályokat mindenki ismeri, nyolc-nyolc markos legény nekigyürkőzik a kötélnek, és az nyer, aki elhúzza a másik csapatot.

Krokett

A kevésbé tájékozott sportrajongók az Alice Csodaországban című könyvből ismerhetik a krokettet. Az 1900-as párizsi játékokon mutatkozott be tíz résztvevővel, kilenc közülük francia volt, s mindössze egyetlen belga nevező akadt. Ezek után nem meglepő, hogy ­tarol­tak a házigazdák, az egylabdás és kétlabdás egyéni, valamint a páros aranyat is megszerezték. 1904-ben pedig az amerikai változata, a roque bukkant fel az olimpián.

Akadályúszás

1900-ban, Párizsban találkozhattak a szurkolók az ­aka­dály­úszás­sal, amelyben a Szajnán kijelölt 200 méteres távon időnként hordókon kellett ­átmászniuk a résztvevőknek. Az extrém erőpróbán végül ausztrál győzelem született Frederick Lane jóvoltából.

Élőgalamb-lövészet

Az 1900-as párizsi játékok legbrutálisabb száma kétségtelenül az élőgalamb-lövészet volt, amelynek háromszáz madár esett áldozatául. Az állatvédők ma már megköveznék az ­arany­érmes belga Léon Lundent, aki egymaga 21 galambbal végzett. Szerencsére a francia fővárosban debütáló olimpiai sportág gyorsan lekerült műsorról, s idővel a koronglövészet vette át a helyét, amely legalább olyan látványos, és még csak vér sem folyik közben.

Baszk pelota

Szintén 1900-ban, Párizsban debütált, és mindössze két csapat – a spanyol és a ­há­zi­gazda francia – nevezett. Később többször is próbálkoztak ugyan a felélesztésével, háromszor is olimpiai bemutató sportág volt – legutóbb 1992-ben Barcelonában –, ám nem tudta visszaverekedni magát a programba.

Kötélmászás

A férfi tornászok repertoárjába tartozott, s 1896 és 1932 között öt nyári játékokon volt műsoron. 25 láb magasba kellett felkapaszkodni – a lábak segítsége nélkül –, s aki a leggyorsabban fölért, az nyert.