Mi történhet az adatainkkal a jövőben? (x)

Számtalan kérdés felvetődik egyetlen szó kapcsán a 21. században. Ez a szó pedig az adat. Emberi léptékkel szinte fel sem fogjuk, mennyi adat képződik egyetlen nap alatt a világban. Vajon ezek mennyit érhetnek pénzben? Hol lehet ezt a rengeteg adatmennyiséget hasznosítani? Mit kezdhet például az orvostudomány a rendelkezésére álló biológiai adatokkal? Lehet, hogy adatvezérelt technológiák alapján hoznak katonai döntéseket?

A Future Talks középpontjában az adatok üzleti, ipari, orvosi, munkaerő-piaci és akár katonai, geopolitikai felhasználhatósága állt. A résztvevők számos olyan példát említettek, ahol az adatvezérelt rendszerek már a jelenben vagy a közeli jövőben helyettesíthetik az embert. 

Máshogy kell védeni a fogyasztót

A műsor elején az adataink ingyenes hozzáférhetősége és azok üzleti felhasználhatósága kapcsán bontakozott ki vita. Neil deGrass Tyson világhírű amerikai asztrofizikus és Jamie Woodruff kiberbiztonsági szakértő egyetértettek: a mai korban, amikor mindenhol adatok veszik körül az embereket, új módszert kell kidolgoznunk az adatokat előállító és azokat fogyasztók biztonságára. Andy Weir sci-fi író azonban kifejtette: ma még elképzelhetetlen, hogy a névtelen adatok pénzbe kerüljenek, azok használatáért valaki fizessen. 

Adattá alakítható-e az emberi tudat?

A műsor résztvevői már-már a sci-fi filmek fantáziavilágát súroló kérdéseket is feszegettek: lehetséges-e a tudatunk egy felhőalapú rendszerbe való feltöltése, és ha ez megtörtént, ugyanazok az emberek maradunk-e, vagy sem?

– Ma még nem igazán tudjuk, mi a tudat, tehát mit lehetne feltölteni a felhőbe, ezért korai még ezzel foglalkozni. De ha fel is tudnánk tölteni, az a tudat nem lenne képes ugyanazt megtapasztalni, amit mi itt a Földön – magyarázta Neil deGrasse Tyson.

Andy Weir arról beszélt, hogy nagyon keveset tudunk az emberi agy működéséről. Ha pedig innen kinyernénk az emberi tudatot, és feltöltenénk egy tárhelyre, nem biztos, hogy azok az emberek maradnánk, akik addig voltunk. Az adatok jelenlegi használatával kapcsolatban Balogh Péter befektető kifejtette: ha nem tudjuk megfelelően használni az adatot, akkor  nem válhat belőle „új olaj”, csupán értéktelen „trágya”.

– Mindannyian hagyunk digitális nyomokat, de ezek nagy része értéktelen abban az esetben, ha nem tudjuk, hogyan kell felhasználni őket és hogyan hajthatunk belőlük hasznot.

Meddig mehet el az orvostudomány?

Meskó Bertalan orvosi jövőkutató azt állítja: az adatalapú orvostudomány fejlődésének köszönhetően az embereknek egy jobb és egészségesebb jövőre lenne lehetőségük. Ezzel a résztvevők mind egyetértettek, ám a technológiában rejlő lehetőségek kapcsán többen erkölcsi, etikai problémákat vetettek fel. 

Jamie Woodruff többek között azt fejtegette, hogy a technológiai fejlődésben mi az a határ, ameddig el lehet menni.

– A nagy kérdés az, hogy mikor jutunk el arra a pontra, amikor egy robot közli velünk egy hozzátartozónk halálhírét? Miért van szükségünk ennyi online eszközre? Ezek persze nagyon fontosak, de van egy határvonal, amelyen túl azt mondom: ez az én személyes terem, itt a határ. Ne csatlakoztassuk a mosógépet az internetre.

A beszélgetés végén kiderült: a résztvevő szakértők optimistán tekintenek a jövőbe. Még úgy is, hogy a jövő társadalmában elengedhetetlen, hogy a technológia bizonyos morális és etikai határvonalakon belül maradjon. Ezzel viszont nemcsak egyéni, de civilizációs szinten is jobbá tehetjük az életünket. Abban pedig minden résztvevő egyetértett, hogy a véleménycserét a jövő évi MVM Future Talks-on mindenképpen érdemes lenne folytatni. 

Az angol nyelvű szakmai beszélgetést egy látványos és izgalmas showműsor előzte meg. A két műsorvezető, Ördög Nóra és Szirmai Gergely itt Dallos Bogi énekesnőt, Danny Blue mentalistát és Bagi Renáta pszichológust látta vendégül.

További információ: mvmfuturetalks.hu