Idén is többfrontos küzdelem vár a magyar gazdálkodókra

PUBLIKÁLÁS: 2026. január 08. 18:20

agrárpolitika Megvédjük a magyar gazdákat

Óriási tétje van mezőgazdasági szempontból a 2026-os évnek – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ évindító sajtóeseményén. A már megszokott és visszatérő természeti kihívások mellett ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy Brüsszel is lábon lőné az európai, ezzel pedig a magyar mezőgazdaságot is.

A klímaváltozás okozta nehézségek, a különböző állat- és növénybetegségek, illetve az agrárpiacon fellépő zavarok és az ukrán helyzet jelentősen próbára tette a gazdák idegrendszerét már 2025-ben is. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös évindító sajtóeseményén pedig elhangzott, hogy ezek a körülmények sajnos ebben az esztendőben is velünk maradnak. Ugyanakkor az európai, így a magyar gazdálkodók is kénytelenek szembesülni egy olyan problémával, amellyel még nem volt dolguk: Brüsszel kettős mércét alkalmazó agrárpolitikájával – írja a Ripost.

Brüsszel lehetetlen versenyhelyzetbe kényszerítené a magyar gazdálkodókat

Az alkalmazkodás – ami évek óta a gazdálkodói munka velejárója – idén is hangsúlyosan jelenik meg a mezőgazdasági szereplőkre váró kihívások között. Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint azonban az idei év másik nagy konfliktusforrása a Mercosur-megállapodás, amely több százmilliós piacot nyitna meg az Európai Unió előtt és stratégiai ellensúlyt képezne az amerikai és kínai gazdasági befolyással szemben. A másik oldalon viszont a Mercosur-országokból - Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay - elsősorban mezőgazdasági termékek érkeznek Európába. Csakhogy ezekre a harmadik országból érkező termékekre nem vonatkoznak az uniós környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályok - miközben ugyanazon a piacon kellene velük versenyezniük.

Nem véletlenül ellenzi a közösség tagországainak nagy része ezt a megállapodást, hiszen teljesen eltérő követelményekkel termelnek az uniós és a dél-amerikai gazdák, ami súlyos versenyhátrányt jelent az uniós agráriumnak

– vélekedett Papp Zsolt, a NAK elnöke.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Papp Zsolt szerint Brüsszel lábon lőné az uniós, ezzel pedig a magyar mezőgazdaságot is. Fotó: Tumbász Hédi

A decemberi, brüsszeli gazdatüntetés arra egyértelműen rávilágított, hogy nemcsak a magyar gazdák ágálnak a Közös Agrárpolitika brüsszeli átalakítása ellen, hanem gyakorlatilag mind a 27 tagállamban hasonló feszültségeket gerjeszt ez az uniós szándék.

Amennyi forrást elvonnak az agráriumtól a következő ciklus időszakában, azt már most is láthatóan Ukrajna részére csoportosítják át. Ezért mondom, hogy a háború árát velünk, uniós gazdálkodókkal fizettetik meg. Most felvillantottak egy 50 milliárd eurós keretet, hogy majd ezzel kompenzálják a gazdákat, de ez nem gazdakompenzáció, ez egy későbbi időszakban rendelkezésre álló forrás egy részének az előrehozása. Új pénz tehát nincs a rendszerben, ez megint csak azt a célt szolgálja, hogy ne legyen semmiféle ellenállás és a gazdák fogadják el a brüsszeli döntéseket

– avatott be a részletekbe Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke: az egészséges élelmiszernek az EU-ban alapnak kell lennie. Fotó: Tumbász Hédi

Jakab István szerint reményre ad okot, hogy az EU polgárai egyre inkább értik és érzik azt, hogy a gazdák értük is dolgoznak, mert az egészséges élelmiszer valamennyi EU-s polgár számára alap kell, hogy legyen. Így az is egyértelmű: nem lehet elvárni, hogy úgy versenyezzenek a pályán, hogy az egyik versenytársuknak mindent meg lehet tenni, míg a másik szigorúan kötött körülmények között gazdálkodik.