Kibukott az igazság? Szőke András szerint a megosztottság rombol – de van rá megoldás!

A társadalmi béke és a vidéki lét megőrzése Szőke András szerint nemcsak gazdasági, hanem lelki és kulturális kérdés is. A Balázs Béla-díjas filmrendező úgy látja, a megosztottság és a folyamatos indulatok hosszú távon rombolhatják az emberi kapcsolatokat, ezért harmóniára és egymás iránti figyelemre volna szükség. Meggyőződése, hogy a párbeszéd és a közös gondolkodás többet ér, mint a politikai vagy közéleti szembenállás – és azt is hangsúlyozta, hogy jól érzi magát Magyarországon, ahol szerinte a jelenlegi gazdasági és vidéktámogató irányok lehetőséget adnak a helyi közösségek megerősödésére.

Szőke András Digitális Polgári Kör tag: a vidék és a hagyományok elkötelezett híve

„Én nagyon hosszú ideje vidéken élek, egy kis településen, tehát falusi lakos vagyok, miközben az ország közös tájára a munkámból adódóan járok” – árulta el. Mint mondta, munkája miatt sok vidéki helyszínen fordul meg, így első kézből látja, milyen kihívásokkal küzdenek a kisebb közösségek: 

– hangsúlyozta. 

A szeretet mindenre gyógyír

„Talán így, hogy már 60 év fölött vagyok, mondhatom: harmóniára és szeretetre van szükség, nem vádaskodásra és haragra” – fogalmazott Szőke András. Úgy véli, az élet tapasztalatai megtanítják az embert arra, hogy a konfliktusok nem mindig vezetnek eredményre, míg az együttműködés és a türelem igen. Meglátása szerint a közösségek akkor erősödnek, ha az emberek nem egymás ellen, hanem egymásért dolgoznak.

„A vidék olyan, mint egy lélegeztetőgép”

A mezőgazdaságról és a vidéki gazdaság jelentőségéről is részletesen beszélt: „Ha a vidék megborul, és nem tudja előállítani és értékesíteni a munkájának gyümölcsét, akkor olyan termékek fognak bekerülni, amelyek nem hazaiak” – mondta, utalva arra, hogy a helyi termelés gyengülése az ellátási láncokat is érintheti. Szerinte a vidéki gazdaság nem csupán anyagi kérdés: a közösségek identitását és életminőségét is meghatározza. Ha a mezőgazdaság nehéz helyzetbe kerül, az hosszú távon a társadalom egészére hatással lehet.

A város és a vidék kapcsolatáról úgy fogalmazott, hogy a két világ nem választható el élesen:

– hangsúlyozta. Szerinte a nagyvárosok sem létezhetnének a vidéki gazdaság és kultúra nélkül, ahogyan a vidék sem fejlődhetne a városi központok tudása és infrastruktúrája nélkül. Ez egy kölcsönös szimbiózis, amelyben egyik fél sem lehet erősebb a másik rovására.

Jónak tartja a kormány álláspontját

Arra is rámutatott, hogy a határok a két térség között ma már egyre inkább elmosódnak. Sok nagyvárosi család gyökerei vidékre nyúlnak vissza, és az agglomerációkban félig falusias életmódot élnek az emberek. Ezért szerinte mesterséges választóvonalakat húzni nem lenne helyes. A jövő inkább az összefogásról szólhat: a vidéki és városi közösségek kölcsönösen támogathatják egymást kultúrával, gazdasággal és tudással: „Oda-vissza életben tartásra van szükség” – mondta, utalva arra, hogy a történelmi és társadalmi egység megőrzése közös érdek. Szerinte a jelenlegi politikai irány – különösen a vidéket és a mezőgazdaságot támogató programok – hozzájárulhatnak a helyi gazdaság megerősödéséhez. Úgy vélte, az ellenzék más hangsúlyokat képviselhet, és nem feltétlenül támogatná ugyanolyan mértékben a gazdákat vagy a vidéki fejlesztéseket – ezért szerinte érdemes értékelni azokat a lépéseket, amelyek a helyben élők javát szolgálják.

Az ellenzék másképp gondolkodik erről is

Mindezt jól példázza, hogy a legutóbbi szavazáson ismét üresen maradt Magyar Péter helye az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában. A gazdák és vidéki szereplők számára ugyanis nem csupán a kommunikáció, hanem a részvétel és a jelenlét is kulcsfontosságú – hiszen a döntések ott születnek, ahol a képviselők dolgoznak. A hiányzó szavazat ezért sokak szerint azt az üzenetet hordozza, hogy a vidéki érdekek képviselete csak akkor lehet hiteles, ha a politikai munka a gyakorlatban is megjelenik.