
Az egyik legsokoldalúbb gyümölcsünk az alma, ugyanis a világon több ezer fajtája ismert, és szinte minden éghajlati övben megél a mérsékelt égövtől a hűvösebb hegyvidéki területekig. Az őszi-téli időszakban is könnyen elérhető, jól tárolható, ezért régen is ott volt minden háznál. Vitaminokban gazdag, segíti az emésztést, frissít, laktat. Rengeteg formában fogyaszthatjuk: nyersen, kompótként, befőttként, süteményben, lekvárként, aszalva, sőt levesben vagy húsok mellé sütve is. Az alma azonban nem pusztán táplálékot jelentett az emberek számára: eltarthatósága miatt hamar a biztonság jelképévé vált. Mivel ínséges időkben gyakran a túlélés egyik zálogát jelentette, így természetessé vált, hogy jelképes, jóslási erőt is tulajdonítottak neki. Az ünnepek során, a szerelemben, a családi szokásokban, sőt még az időjárás-jóslásban is fontos szerep jutott neki a jóslás terén. Most a Fanny magazin jóvoltából megmutatjuk, hogyan működik a jóslás magadnak almából.

Régen az alma nemcsak egyszerű csemege volt, hanem eszköz a jósláshoz is: segítségével a jövő rejtelmeit és a szerelmi kérdéseket próbálták megfejteni, vagy éppen választ kapni arra, mennyire lesznek szerencsések az életben. Az egyik legismertebb jóslási forma az almamagokhoz kötődik. Úgy tartották, hogy ha a kettészelt gyümölcs magháza szép, ép, csillag alakot rajzol ki, akkor nyugodt, békés időszak vár a ház lakóira. Ám ha sérült vagy hiányos, akkor feszültségre, féltékenységre következtetett a néphit. A magokat „igen–nem” kérdésekre is használták: két ujj közé fogták, feltettek maguknak egy kérdést, majd elengedték őket. Ha azonnal kicsúsztak, az igennek számított, amennyiben az ujjak között maradtak, akkor nemnek.
Szerelemjóslásra a héjat használták. Egyszerűen meghámozták a gyümölcsöt egyetlen hosszú csíkban, majd a héjat átdobták a válluk fölött. A földre esett forma pedig kirajzolta annak a névnek az első betűjét, aki fontos szerephez jutott a kérdező jövőjében. A közösségi lakomák végén pedig mindenki választott magának egy almát az asztalról, csukott szemmel. A piros, érett gyümölcs szerencsés évet, az ép, hibátlan forma egészséget, a foltosabb pedig tennivalót, megoldandó feladatot jelképezett.
Rengeteg népi hit és babona is kapcsolódik hozzá. Úgy tartották, hogy ha Márton napja körül valaki kapott egy szép piros gyümölcsöt, az erőt és egészséget hozott télre, mert „az alma megtart bennünket a hidegben”. A karácsonyi asztalra is gyakran került belőle, ugyanis sok helyen abban hittek, ha a család közösen vágja fel és együtt fogyasztja el, akkor összetartás és béke marad a házban a következő esztendőben. A szerelem üzenetvivőjeként is ismert volt: egy gondosan félretett, illatos almát oda lehetett ajándékozni annak, akihez közelebb szerettünk volna kerülni – mintegy kimondatlan vallomásként.
Hittek abban is, hogy a télre gondosan elrakott darabok a ház bőségét jelképezik, tehát ha sok az alma a kamrában, akkor bőség várható. Nem véletlen tehát, hogy ez a gyümölcs a bőség, a termékenység, a szeretet és a gondoskodás jelképe lett. Talán éppen ezért érezzük ma is úgy, hogy ebben az egyszerű finomságban egy kicsit mindig benne van az otthon illata és íze.
Az alábbi videóból még többet megtudhatsz az alma egészségügyi hatásairól:
Az alábbi cikkeket is érdemes elolvasnod:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.