
Trier azonban nem csak Marx-ról szól. Németország városát még Augustus római császár alapította i.e. 15-ben, majd hamarosan a Gallia Belgica római provincia fővárosa lett. A ma is látványos római kori emlékek és az a tény, hogy Trier városként igen hosszú dokumentált történelemmel rendelkezik, aláhúzni látszik a feltevést, miszerint tényleg ez a legkorábbi város a németeknél. Jelentőségét mutatja, hogy 286-tól 395-ig császári székhely volt. A római emlékekben az Alpoktól északra Trier a leggazdagabb város, és egyben a legrégebbi keresztény püspökség központja. A középkorban egyike volt a Német-római Birodalom hét választófejedelemének is.
A városban három különleges egyházi műemlék is található, melyek a római romokkal együttesen az UNESCO világörökség részét képezik. A 310-ben emelt bazilika (Aula Palatina, másnéven Konstantin-bazilika) egészen hatalmas, harminc méter magas, és a legnagyobb egylégterű épület, amely a római időkből fennmaradt. Hatvan méteres hosszában teljesen üres belül, és a szakemberek úgy tartják, ez volt Nagy Konstantin császár trónterme. Ma evangélikus templomként szolgál.
A közelben található katedrális (Dom) sokkal inkább tűnik erődnek, mint a vallási áhítat helyének. Németország legrégebbi katolikus temploma ugyanis még a fentinél is nagyobb: 112 méteres hossz és 41 méteres szélesség jellemzi. A hozzá kapcsolódó Miasszonyunk templomát (Liebfrauenkirche) a 10. században emelték.
Hogyan juthat el ide?
Trier a legkönnyebben Koblenzből, vonattal közelíthető meg (ha a kölni repülőtérre érkezik, Koblenzből praktikus csatlakozás is van). A vonat a Rajna mellékfolyója, a Mosel pazar völgyében zakatol – az ablakból könnyen lehet, hogy a világ legmeredekebb szőlőskertjeit láthatja. A termesztők itt hegymászó-bakancsban vágnak neki a szüretnek. Javasoljuk, hogy a fényképezőgépet végig tartsa készenlétben, mert amint lefotózza az egyik festői falucskát, a kanyar után már jön is a másik.A templomokat és a római romokat egyetlen séta keretében járhatja végig. A császári fürdőket (Kaiserthermen) i.sz. 300 körül építették, de fürdőként sosem használták, mert Nagy Konstantin közben áttette a székhelyét Konstantinápolyba. I. Valentinianus azonban 360 körül átépítette kaszárnyának, amely 800-1000 fős császári testőrségnek adott helyet. A város alapításának kétezredik évfordulójára készülve 1984-ben renoválták: ma a keleti terem falmaradványai és néhány feltárt földalatti járat látogatható. Nyaranta az idegenvezető katonai tribunusnak öltözve mesél róla.
A fentiek után talán senkit nem lep meg, hogy a Mosel folyón átívelő Római híd Németország legrégibb hídja. Bár nem ez az első kőhíd, ami itt épült: i.sz. 45-ben emelt híd pillérei alacsony vízállásnál ma is láthatóak a jelenlegi római híd közelében. A ma látható kőhíd pilléreit 144 és 152 között emelték. Mivel a végleges híd 14 méterrel volt a vízszint felett normál vízállás esetén, így a hajók árbocait már nem kellett többé leengedni.
Trier kétségtelenül leglátványosabb római emléke, és egyben a város jelképe, a Porta Nigra – egyike a négy kapunak, mely valaha a várost őrizte. Az, hogy ma is látható, Napóleonnak köszönhető, aki lebontatta a hozzá csatolt egyházi toldalékokat. A kapu méreteit látva könnyen elképzelhető, milyen hatással bírt a puszta látványa is i.sz. 180 környékén, amikor északi városkapuként megépítették. Nevét (Porta Nigra, azaz Fekete kapu) az időközben elszíneződött alapanyagáról, a homokkőről kapta. (A környék szőlőjét is homokkövön termesztik).
A városközponttól kissé távolabb esik az amfiteátrum, melyet a maga idején (i.sz. 100 körül építették) vízzel is fel lehetett tölteni, és akkoriban még a városfal részét képezte. A nézőteret a Petris dombon alakították ki, így nem kellett külön falakat építeni erre a célra. Az aréna alatti pince ma is látható; ebben felvonók helyezkedtek el, melyek segítségével a színészek vagy állatok gyorsan fel tudtak bukkanni a színpadon. Itt rendezik meg minden augusztusban Németország legnagyobb római kori rendezvényét, a Kenyér és játékok fesztivált.
Na, de hol maradnak a borok?
Egy egész napot vagy akár hétvégét is eltölthet a Mosel völgyében könnyed, frissítő rizlingek kóstolgatásával, de egyszerűbb mindezt a városban tenni. Több erre alkalmas hely is van. A leghangulatosabb talán a városközpontban található Kesselstatt borozó, ahol régi faasztalok mellett, fagerendás mennyezet alatt kóstolhatja a német borokat és hagyományos ételeket. Nyáron pedig az árnyas teraszon üldögélve figyelheti, ahogy a püspök ügyeit intézve jön-megy – a borozó ugyanis a Dómmal szemközt található, és könnyedén felismerhető az előtte álló hatalmas, római hajóról.Karl Marx szülőháza a jelenlegi sétálóutcás övezet szélén, a Brückenstrasse 10-ben található. A benne működő múzeum nem csak Marx életének és írásainak állít emléket, de magának a kommunizmus történetének is. A házat 1727-ben építették. A ház jelentőségét csak 1904-ben ismerték fel, majd onnantól kezdve a német szociáldemokrata párt (SDP) nagy erőkkel dolgozott azon, hogy megvásárolhassa. Ez 1928-ban sikerült is, és a ház homlokzatát 1931-ben teljes mértékben az eredeti alapján építették újjá. Amikor azonban a nácik 1933-ban hatalomra jutottak, a házat elkobozták, és nyomdává alakították. A jelenlegi múzeum 1947. május 5. óta üzemel.
Ma itt a legfurcsább élményben lehet része az idelátogatónak, mert a tömegturizmus e fellegvárában a tömeget elsősorban a Kínai Népköztársaságból érkező tömeg jelenti. Ha csupán azon tűnődik el, hogy mi köze ma pontosan a világ legdübörgőbb kapitalizmusának a kommunizmus Marx által hirdetett eszményeihez, már megérte eljönni! Belül a szokatlanul őszinte kiállítás a kommunizmus történelmének bemutatásával kapcsolatban nem huny szemet az 1989-es Tiananmen-téri vérontás felett sem.
A legjobb Marx-os szuvenír
Az Európai Központi Bank (ECB) engedélyezte az eurózóna jegybankjainak, hogy nulla eurós bankjegyet nyomtassanak. Elsősorban turisztikai látványosságok élnek ezzel a lehetőséggel. Gyűjtőknek kötelező, de szuvenírnek is beválik: 2018-ban Marx arcképével díszített nulla eurós bankjegyet dobtak piacra.Persze számos más, Marx-szal kapcsolatos látnivalót talál még a városban: „Karl Marx (1818-83): élete, munkája és napjainkra gyakorolt hatása" címmel kiállítás is nyílt, ahol közel egy tucat német tartomány négyszáz tárgyát mutatják be a témában Trier két múzeumában. Ezenkívül a Katedrális múzeumában és természetesen Marx szülőházában is az évfordulóra szabott speciális kiállítással várják az érdeklődőket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.