Kik voltak valójában a pünkösdi királyok? Itt a válasz

PUBLIKÁLÁS: 2025. június 09. 11:00

Az egyik legnagyobb keresztény ünnepről a legtöbbünknek a hosszú hétvége jut eszébe, ám ha visszatekintünk a régi időkre, láthatjuk, mennyi izgalmas hagyomány kapcsolódott valaha ehhez az alkalomhoz.

Bors

A szerző cikkei

1. Egymással versengtek

A pünkösdi királyválasztás a középkortól kezdődően egy játékos verseny volt a legények között. A falusi közösségekben ilyenkor ügyességi- és erőpróbákat rendeztek, például lóversenyt, karikadobást, bikahajszát, rönkhúzást vagy cipelést. Aki a legjobban helyt állt, az lett a pünkösdi király - írja a Fanny magazin.

2. Rövid idő, de tartalmas

A győztes lovát virágokkal és szomorúfűzfaágakkal borították, ám a pünkösdi király uralkodása szimbolikus volt: a cím egy évig tartott. Ez idő alatt bizonyos kiváltságokat élvezett a legény: minden mulatságon és lakodalmon részt vehetett, ingyen ehetett-ihatott a kocsmában, büntetéssel nem sújtották esetleges vétségeiért.

3. Jelentést hordozott

A pünkösdi király valójában egy jelképes alak, rövid uralma a mulandóságra utal. Éppen ezért a megnevezést még ma is gyakran használják a kis ideig tartó dicsőség kifejezésére. Egyes helyeken, például a Zemplénben a szokás gyermekjáték változata is ismert volt.

4. A legkisebb leány szerepe

A királynéjárás már a lányokhoz kapcsolódó népszokás volt. Ilyenkor a fiatal hölgyek csoportja kiválasztotta a legifjabbat, ő lett a pünkösdi királyné. Virágokkal díszítették, fátyollal vagy kendővel öltöztették, és így járták a házakat.

5. Szimbolikus tradíció volt

A királynéjárás célja a termékenység és bőség varázslása volt. A leányok a falut járva megálltak az udvaroknál, éneklés közben a kis királynét körbejárták, aztán megemelték, majd termékenységvarázsló mondókákat mondtak. A jószokásért ajándékot kaptak.

6. Közösen meneteltek

A pünkösdölés szintén egy összetett vidéki tradíció volt, amikor a pünkösdi király és királyné a többi fiatallal karöltve, énekelve, táncolva, játékokkal vonult végig az utcákon. A házakhoz beköszöntek, és szintén jókívánságokat mondtak, amiért cserébe adományokat kaptak.

7. Pogány elemekkel

Bár pünkösd keresztény ünnep, a népszokások gyakran ősi termékenységi rítusokat és pogány elemeket is magukban hordoztak. Ez azért is volt így, mert a kettő párhuzamosan élt a falusi kultúrában.

8. Az idősről a fiatalra

A pünkösdi népszokások ezeken a szerepjátékokon, megmérettetéseken és ünnepléseken keresztül erősítették a közösség tagjai közötti kapcsolatokat, miközben átadták a hagyományokat a fiatalabb generációnak, akik mindezt továbbvihették.

1. Népszokások kíséretében

A pünkösd egy keresztény ünnep, ami minden évben a húsvét utáni 7. vasárnapra és hétfőre esik. Ezen a jeles alkalmon a Szentlélek eljövetelét, és az egyház születésnapját ünneplik. A húsvét és karácsony után ez a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. A különféle népszokások hasonlítanak egymásra, leginkább abban, hogy mindegyik célja az adománygyűjtés volt.

2. Eddig a napig állt a májusfa

A május elsejére állított májusfát sok helyen pünkösd idején bontották le. A jelkép a természet megújulását szimbolizálta, ezzel együtt a legények udvarlási szándékának bizonyítéka, egyben szerelmi ajándék is. A bontásnak szintén megvolt a saját ceremóniája: ilyenkor fára másztak, kitáncoltak. Mindez kapcsolatban állhatott a pünkösdi királyválasztással is.

3. Feldíszítették a házakat

Ismert hagyomány volt az is, hogy pünkösd első napjának hajnalán a házak ablakaiba, valamint a kerítések lécei közé friss zöld ágakat és virágokat, például pünkösdirózsát, bodzát vagy jázmint tűzdeltek. Ezzel egyfajta védelmet alakítottak ki, úgy gondolták ugyanis, hogy így nem fog a házba csapni a villám. Sok helyen kifejezetten a lányos házakra tették a zöld ágakat.

4. Kifigurázták a császárt

A törökbasázás egy olyan régi magyar népszokás, amelyben a török uralkodót keltették életre. A falu fiataljai egy fiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek, felsőruházatát gallyakkal, virágokkal borították, ő jelképezte a török basát. Házról házra kísértek, és szórakoztató módon bottal „verték”, néha elkergették. Mindez egy humoros előadás volt, ami megidézte a múltat. Általában az egész falu részt vett benne, vagy szereplőként vagy nézőként.

5. Főszerepben a virágok

Népszerű volt a borzakirály játék is, ami főleg az ország nyugati részén, Győr és Sopron környékén volt ismert. Arról szólt, hogy körbekísértek egy fiút az egész falun, aki bodzából készített köpenyt viselt. Emiatt bizonyos vidékeken borza-, máshol bodzajárásnak nevezték ezt a szokást. A bodza a pünkösdi hagyományokban fontos termékenységi szimbólum, akárcsak a bazsarózsa, amit pünkösdi rózsaként emlegetünk, és rossz szellemek elűzésére volt hivatott.

6. Felszabadítást kértek tőlük

A pünkösdi rabjárók ugyancsak fiúk voltak, akik egy különös hagyományt éltettek: pünkösd hétfőn a lábukat összeláncolták, és így mentek a lányokhoz zenélve, énekelve, méghozzá azzal a mondással, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Az elsődleges cél valójában az adománygyűjtés volt, ám amit kaptak, elköltötték a pünkösdi mulatságokon.