Tudósok döbbenetes felfedezést tettek a Föld mélyén. A svájci ETH Zürich kutatói egy különös, szilárd kőzetfolyamot azonosítottak bolygónk belsejében, 2700 kilométerrel a felszín alatt.
Ez a mélyen áramló anyag sem nem olvadt láva, sem nem rideg felszíni kőzet – valami egészen más. A kutatók először bizonyították be, hogy a Föld belsejében lévő szilárd kőzetek is képesek úgy áramlani, mint a víz egy forró lábasban.
A felfedezésünk azt mutatja, hogy a Föld nemcsak a felszínén aktív, hanem mélyen belül is mozgásban van
– mondta Prof. Motohiko Murakami, a kutatás vezetője.
Ez az áttörés lehetőséget ad arra, hogy a tudósok feltérképezzék a láthatatlan, mélyben zajló kőzetáramlatokat – amelyek a vulkánkitörések, földrengések, a tektonikus lemezek mozgása és akár a Föld mágneses mezeje mögött is állhatnak. A szenzációs felfedezés egy rejtélyes, úgynevezett D' réteggel kapcsolatos vizsgálat során történt. Ez a mélyben lévő zóna különös módon felgyorsítja a földrengéshullámokat – mintha azok egy másik anyagba ütköznének. Murakami professzor korábban felfedezte, hogy a perovszkit nevű ásvány – amely a mély köpeny jelentős részét alkotja – ezen a ponton poszt-perovszkittá alakul. Ez az átalakulás azonban nem magyarázza teljesen a szeizmikus gyorsulást.
A valódi áttörést az hozta, amikor a kutatók rájöttek: a poszt-perovszkit keménysége attól függ, milyen irányba állnak a kristályai. Ha ezek egy irányba rendeződnek, az anyag csak abban az irányban lesz extrém kemény – és a földrengéshullámok is ott száguldanak át gyorsabban. Murakami professzor extrém laboratóriumi körülményeket teremtett: apró ásványokat zárt két gyémántkristály közé, és 115 gigapascal nyomás (16 millió PSI!) mellett figyelte meg, hogyan rendeződnek át a kristályok. Az eredmény? A kristályok egy irányba álltak, és az anyag ekkor lett olyan kemény, mint amit a D' rétegnél mértek. Ez csak egyet jelenthet: a D' rétegben szilárd kőzet áramlik vízszintesen, lassan, de biztosan – évente néhány centimétert. Ez a mozgás állítja irányba a kristályokat, így jön létre az a „láthatatlan folyó”, amely megváltoztatja a szeizmikus jeleket.
A köpeny szilárd, de idővel képes lassan áramlani – ezt nevezzük köpenykonvekciónak
– mondta a professzor.
4,6 milliárd év alatt még a néhány centiméteres évi mozgás is hatalmas távolságot jelent.
A Föld belsejében tehát hatalmas, szilárd kőzethullámok mozognak – csendesen, láthatatlanul, de mérhetetlen erővel, derül ki a Daily Mail cikkéből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.