Till Tamás-ügy: Felmentették a kényszervallatás alól a rendőröket

Felmentették a kényszervallatás vádja alól azt a három rendőrt, akik azért kerültek bíróság elé, mert a Till Tamás megölésével vádolt Fehér János azt állította: kényszerítették a vallomástételre. Mint kiderült, ilyen kényszer nem volt. A Till-ügy ezzel új fordulatot vesz. 

Till Tamás 2000-ben a gyermeknapon ment el otthonról, és soha többé nem tért haza. A holtteste csak 24 évvel később került elő, amikor Fehér János bement a rendőrségre és közölte: tudja, hol pihennek a kisfiú földi maradványai. Először azt állította, hogy 16 éves korában dolgozott egy bajai tanya tulajdonosának, aki kioltotta a gyermek életét, majd a holttest eltüntetésével őt és egy intézetis barátját bízta meg.

A rendőrök többször is kihallgatták Jánost, végül a férfi beismerte: ő ölte meg a gyermeket. A vallomását abban a tudatban tette, hogy a bűncselekmény elévült. Ezt a rendőrök is így vélték, ezért Fehért valóban elengedték. Az ügyészség később közölte, hogy az emberölés minősített esetéről van szó, ezért a cselekmény nem évült el. Fehér ellen kiadták az elfogatóparancsot, a bíróság pedig a férfit letartóztatta.

Az ártatlanságát hangoztató Fehér János ezután azt állította, hogy az őt kihallgató rendőrök, Petőfi Attila vezérőrnagy, Bogdány Gyula alezredes, illetve Ferentzi Gyula őrnagy kényszerítették a beismerő vallomásra. Feljelentést tett a magasrangú rendőrök ellen, de a Központi Nyomozó Főügyészség a ügy vizsgálatát elutasította. Fehér ezután pótmagánvádas eljárást indított. Az ügyet a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa tárgyalta és felmentő ítéletet hozott. Ezek után a Till-ügy új fordulatot vesz.

Lichy József, a meggyilkolt kisfiú szüleinek ügyvédje a Borsnak kifejtette, mi is volt valójában az eljárás tétje.

– magyarázta Lichy József.

Fehér többek között azt állította, hogy a rendőrök megfenyegették: amennyiben a bűncselekményt nem vállalja magára, rászállnak a cégeire és a kárpátaljai szeretteit kitoloncoltatják az országból. Mindehhez hozzátette: az egyenruhások kérésének nem tett volna eleget, ha nem hitetik el vele, hogy a cselekmény 24 év elteltével már elévült, így neki már nem eshet bántódása.

Az érintett rendőrök a katonai tanács előtt határozottan tagadták, hogy Fehért megfélemlítették volna, ugyanakkor nem is tagadták, hogy az elévülés ténye a folytatólagos kihallgatás során mindvégig téma volt.

– mondta Lichy József.

Mindebből következik, hogy Fehérnek tulajdonképpen az is elég lehet, hogy bebizonyosodott: azért vállalta magára a szörnyű tettet, mert abban a tévedésben volt, hogy tette elévült. A büntetőjogban azonban a megtévesztés a valóság szándékos elferdítését jelenti. Ez a rendőrök esetében nem állt fenn, nem tévesztették meg szándékosan a kihallgatott férfit.

Elképzelhető, hogy Fehért a gyilkosság vádja alól bizonyítottság hiányában felmentik, ezáltal szabadulhat, viszont a kényszervallatás vádja alól felmentett rendőrök feljelenthetik hamis vád miatt, ami ugyancsak szabadságvesztéssel büntetendő.