Grace Spence Green nem emlékszik balesete pillanatára, amikor egy férfi a londoni Westfield bevásárlóközpont harmadik emeleti erkélyéről leugrott, és pont rá esett. Orvostanhallgató volt, mindössze 22 éves, és csak arra emlékszik, hogy a bevásárlóközpont sétányán ment a vasútállomás felé. A következő dolog, amire emlékszik, hogy a földön ébredt, és nem érezte a lábait.
Emlékszem, hogy sírtam, talán sikítottam is
- emlékezett vissza Grace.
A fiatal gerince eltört, mellkastól lefelé pedig lebénult. Az orvostanhallgatóból egyik pillanatról a másikra páciens lett.
Új könyvében, a To Exist As I Am-ben Grace elmeséli, hogyan dolgozta fel a traumát, lelkileg és testileg is.
Ahogy teltek az évek, mindaz, amit a fogyatékosságom révén nyertem, ahogyan megváltoztatott engem és a kapcsolataimat, ma már azt mondhatom, nem változtatnék rajta, mert rengeteget kaptam általa.
Két hetet töltött kórházban, ahol titáncsavarokkal rögzítették a gerincébe a szétroncsolódott csigolyákat. Az első hét nagy részét morfiumfelhőben lebegve töltötte, miközben szülei és három éve mellette lévő párja, Nathan minden lehetséges pillanatot mellette töltöttek, ennek ellenére Grace úgy érezte, életét kirántották alóla, amit írással kezdet feldolgozni.
Nagyon sajnáltam ezt a lányt. Nem igazán ismertem rá, mert sok minden dühös vagy zavaros volt benne. Olyan volt, mint valaki, aki igazán elveszett, és én tényleg az voltam. Azonban át kellett mennie mindezen, hogy kijusson a másik oldalra
- mesélte első irományaira visszaemlékezve.
Néhány hét múlva Gracet áthelyezték a Stanmore-i Royal National Orthopaedic kórházba, ahol először tagadta állapotát, mert nem érezte magát betegnek, és kinézetre is ugyanolyan volt. Reményei a felépülésre azonban szertefoszlottak, amikor az MRI-felvételen látta, hogy a gerince szinte teljesen el van szakítva.
Grace tíz hónappal a sérülése után visszatért az orvosi egyetemre, 2021-ben lediplomázott, majd egy londoni kórházban kezdett dolgozni. Azonban a mindennapi életben folyamatos bírálatokkal, mikroagressziókkal és azzal kellett szembesülnie, hogy sokan kevesebbnek éreztették őt.
Amikor megsérültem, úgy éreztem, hogy az életem hirtelen nagyon kicsivé vált, és az általam végezhető dolgok belefértek egy nagyon szűk keretbe. Mindig is azon gondolkodom, mennyire katasztrofálisnak éreztem volna ezt, ha több fogyatékkal élő hangot hallok, ha tudtam volna, hogy jó életet is lehet élni.
- számolt be a fiatal, aki szerint rengeteg stigma veszi körül fogyatékossággal élő embereket.
Néhány hónappal a kórházi elbocsátása után jelentős fordulópont volt számára, amikor részt vett a Stoke Mandeville játékokon, ahol frissen sérültekkel ismerkedett meg. Együtt öt társával elindított egy podcastot This Is Spinal Crap címmel, amelyben fogyatékkal élőkkel beszélgetett szerte a világon.
Grace nem akarja újra és újra átélni sérülése napját. A biztonsági kamera felvételek szerint a férfi a lépcsőházban marihuánát fogyasztott, mielőtt a harmadik emeleti erkélyre futott, az esetet követően kiutasították az országból. Grace azonban soha nem táplált ellenséges vagy keserű érzéseket iránta - írta a Mirror.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.