

Kis túlzással már-már elcsépelt téma a figyelemzavar (ADHD), a közösségi média, valamint az internet közötti összefüggések vizsgálata az elmúlt években. Vitathatatlan, hogy az elmúlt húsz évben a közösségi médiahasználat, valamint az ADHD-diagnózisok száma is meredeken emelkedett. A kérdés, hogy vajon van összefüggés a kettő között?

A hasonló összehasonlítások nem mindig mutatnak egyszerű képletet. Sokszor a vizsgálat tárgyát képző jelenségek nem közvetlenül egymásra hatnak, hanem mindkettő összefügg egy harmadik tényezővel. Egy egyszerű példa: a fagylaltfogyasztás és a leégés is összefügg egymással, de csak azért, mert mindkettő gyakoribb napsütésben. Újabban felmerült, hogy a közösségi média és az ADHD kapcsolata hasonló lehet ehhez, de a közös tényező kevésbé ártalmatlan, mint a napfény és a fagylalt esete.
Mi az az ADHD?
Az ADHD a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar rövidítése. Ez egy idegrendszeri fejlődési szindróma, amelyet az agy azon részeinek zavara okoz, amelyek felelősek a figyelem fenntartásáért vagy összpontosításáért, a tervezésért, a várakozásért és az önkontrollért. Az ADHD általában veleszületett probléma, és megnyilvánulásai gyermekkoruk óta nyilvánvalóak tudnak lenni. Az agy fokozatos érésével az ADHD spontán eltűnhet, és a diagnosztizált gyermekek fele felnőttkorban tünetmentes.
Több tanulmány is vizsgálta már a közösségi médiahasználat és az ADHD kapcsolatát. A legtöbb arra a következtetésre jutott, hogy ugyan kismértékű, de statisztikailag egyértelműen kimutatható összefüggés van a kettő között. A Psychology Today nemrég egy új megvilágításba helyezte az ADHD és a social media oldalak használatát. Az általuk ismertetett kutatás arra a következtetésre jutott, hogy minél több gyerekkori traumát élt át valaki – például családon belüli erőszakot, iskolai bántalmazást, szülői mentális betegséget –, annál nagyobb eséllyel diagnosztizálják ADHD-val, és később még inkább hajlamos a túlzott közösségi média használatra is. Más szóval, az ADHD-s tünetek és a túlzott képernyőidő gyakran nem közvetlenül kapcsolódnak, hanem következményként vannak jelen.
Dr. Andy Przybylski, az Oxford Internet Institute kutatója, egy 2018-ban megjelent tanulmány kapcsán kifejtette, hogy a közösségi médiahasználat gyakorisága összefüggésbe hozható az ADHD-tünetek megjelenésével a 15-16 évesek körében. Bár a kutatás nem állapított meg közvetlen ok-okozati kapcsolatot, az eredmények arra utalnak, hogy a digitális médiahasználat befolyásolhatja a figyelmet és az érzelmi kontrollt, ami az ADHD tüneteinek súlyosbodásához vezethet.
Az ADHD-val élő serdülők hajlamosabbak a problémás közösségi médiahasználatra, mint neurotipikus társaik.
– ismertette Dr. Thomas J. Dekkers, egy 2022-es tanulmányban.
Ez is érdekelhet:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.