Csak 4–6 órákat alszol? Megtalálták a gént, amivel szuperhatékony lesz az alvásod

PUBLIKÁLÁS: 2025. július 09. 20:15

Sokan küzdenek azzal, hogy nehezen alszanak el, vagy egyszerűen nincs idejük 7-9 órát aludni. A legtöbbünknek ez hosszú távon egészségügyi gondokhoz vezet: romlik a koncentráció, nő a stresszel szembeni érzékenység, és romlanak az immunfunkciók is. Léteznek azonban olyan emberek, akiknek az alvásidejük természetesen kevés, mégis energikusak maradnak. Cikkünkben utánajártunk, mi lehet a titkuk!

Bors

A szerző cikkei

Egy átlagos emberi szervezetet a tartós kevés alvás számos kihívás és egészségügyi szövődmény elé állíthatja. Léteznek azonban olyanok, akik nem tapasztalják a szokásos „alváshiányos” tüneteket – nekik nem kell 8–9 óra, elég nekik 4–6 is. Őket hívják természetes rövid alvóknak (natural short sleepers, NSS), akiknél egy új kutatás során egy ritka genetikai eltérést mutattak ki, magyarázatot találva a szegényes alvási igényükre.

alvás, nő, ébresztőóra — Megtalálták a gént, amellyel szuperhatékony az alvás.
Fotó: New Africa / Shutterstock

4-6 óra alvás is elég? Ki számít természetes rövid alvónak?

A tudományos felmérés során egy egészséges 70 éves hölgyet vizsgáltak, aki éveken át azt állította, hogy csupán napi 3 óra alvással éli az életét, mégis folyamatosan energikusnak és frissnek érzi magát. Valójában az alvásideje a nyomkövető karperece alapján 6,3 óra volt, ami még mindig kevesebb az átlagosnál, mégsem tapasztalt semmilyen hátrányt emiatt.

A tudomány jelenlegi állása szerint 5 mutáció is ismert, amely rövid alvásra predesztinálhat, például a DEC2, ADRB1, NPSR1, és GRM1 nevű eltérés. A kutatás továbbá több újdonságot is felfedett, amelyek közül a legfontosabb az úgynevezett SIK3 gén újonnan azonosított mutációja.

Mit csinál pontosan a testtel a SIK3-gén?

A SIK3 nevű kináz fehérje kulcsfontosságú az alvás–ébrenlét szabályozásában: segít, hogy az agy „bekapcsolja” az alvást és fenntartsa annak megfelelő mélységét. A SIK3-N783Y mutáció azonban módosítja ezt a folyamatot: a szervezet kevesebb időt tölt mély alvással, mégis ugyanúgy elvégzi az alvásfunkcióit.

Laboratóriumi egereken a mutáció következtében mintegy 30 perc alvásidő-csökkenést figyeltek meg naponta – mindezt egészségkárosodás nélkül. A fehérje strukturális változása csökkenti az úgynevezett foszforilációs aktivitást, ami az ébrenlét és alvás közötti váltásért felelős.

Miért lehet ez fontos számunkra?

Eddig úgy gondoltuk, hogy legalább 7 óra alvás szükséges a jó fizikai és pszichés egészséghez. Ez a felfedezés viszont bebizonyítja, hogy kis mennyiségű alvás is lehet elégséges, amennyiben az minőségi és genetikai alapon hatékony. Ez megnyithatja az utat az alvászavarok hosszú távú kezelése felé, valamint az alváskutatás alapjain is változtathat, hiszen mint kiderült: a 8 óra nem egyetemes, hanem egyénfüggő.

Rengeteg egyéni különbség van, amiről részben úgy gondoljuk, hogy genetikailag meghatározott, ezért a felnőtteknek átlagosan 7-9 óra közötti időtartományt szoktunk javasolni, ami fenntartható életszínvonalat biztosít

- mondta a Women's Healhnek Rebecca Robbins, PhD, a bostoni Brigham and Women's Hospital alváskutatója. Hozzátette: a minőségi alvás nemcsak az alvásvizsgálatok vonatkozásában, hanem a mindennapokban is kulcsfogalom. Az alváshiány – ami azt jelenti, hogy nem alszunk eleget vagy nem minőségi az alvás – számos krónikus betegséggel összefüggésbe hozható, ideértve a szívbetegségeket, a stroke-ot és az Alzheimer-kórt. Érdekes módon ez nem vonatkozik a természetes rövid alvókra, akiknek nem okoz egészségkárosodást a kevesebb alvás.

Lehet, hogy te is természetes rövid alvó vagy?

A természetes rövid alvók számát jelenleg csupán a népesség 1–3 százalékára becsülik, tehát ritka jelenség. Ha reggel néhány óra alvás után is frissen ébredsz, délután sem vagy álmos, és nincs szükséged „pótalvásra”, lehet, hogy te is természetes rövid alvó vagy. Ennek igazolásához genetikai tesztre vagy laboratóriumi monitorozásra van szükség.

Nemek szerint is eltérő az alvásigény

Az alvásigény nem szerint is eltér. Az American Sociological Review-ban megjelent tanulmány szerint bár nem világos, hogy miért, de a nőknek átlagosan 11 perccel több alvásra van szükségük éjszakánként, mint a férfiaknak. A lehetséges okok között lehet, hogy a nők általában nagyobb arányban szenvednek álmatlanságban, mint az erősebbik nem képviselői. Ez nagyrészt a menstruáció, a terhesség, és a perimenopauza/menopauza alatti hormonális ingadozásoknak tudható be, de a szorongás és a depresszió magasabb aránya is szerepet játszhat. Ezek a tényezők ahhoz vezethetnek, hogy a nőknek több időre van szükségük az ágyban ahhoz, hogy ugyanannyi minőségi alvást tudjanak tartani, mint a férfiak.

Az új kutatás újabb lépést tett az emberi alvás titkainak megfejtésében. A SIK3-N783Y mutáció ritka, de hatékony módja annak, hogy kevesebb alvás is teljes értékű legyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek kevesebbet kellene aludnia. A tanulság: hallgass a testedre, és ha zavartalanul működsz 6 óra alvás után, lehet, hogy te vagy a kevesek egyike. A tudomány pedig nemsokára talán másokat is segíthet abban, hogy kevesebb, de minőségibb alvás is elegendő legyen számukra.