Izzadáskor a szervezetből természetes úton távoznak méreganyagok, ezért a szaunázás jó hatással van a bőrre, edzi a szívet és az álmatlanságban szenvedők számára is előnyös. Az izomláz enyhítésében kellemes gyógymód, sőt, a sportolóknak a bemelegítésben is segíthet.
A rendszeres izzadás méregtelenít, a forró levegő kiválóan edzi az ereket, selymes bőrt eredményez, és lassítja az öregedési folyamatokat. Helyreállítja a vízháztartást, megnyugtatja a testet és a lelket, télen felmelegít, nyáron pedig szabályozza a verejtékezést.
A szaunát az északi népek feltehetően több ezer éve ismerik. A helyiség eredeti funkciója a tisztálkodás volt, de szüléshez és gyógyításhoz is használták. Az idősebb finn emberek még ma is elmondhatják magukról, hogy szaunában születtek. A szauna gyógyítás helyszínéül is szolgált, az orvos és a kuruzsló is ott gyógyított.
Egy nyugodt, alapos szaunázás nagyjából másfél órát vesz igénybe. Először ajánlatos lezuhanyozni, hogy eltávolítsuk a bőrünkről a szennyeződést. Az ajánlott hőmérséklet 70–90 Celsius-fokra tehető, de akár a 130 fokos meleget is elérheti. A jobb minőségű szaunákban a padokat több szinten helyezik el. Lent alacsonyabb a hőmérséklet, míg fent a legmelegebb. A kövekre locsolt vízből fejlődő forró gőz hatására sokkal melegebbnek érezzük a levegőt, miközben hőmérséklete változatlan. A szaunázást még kellemesebbé tehetik a dézsa vizébe kevert illatos olajok, mint amilyen a fenyő-, az eukaliptusz- vagy a mentaolaj.
Amikor már túl melegnek érezzük a levegőt, érdemes kimenni, és lehűteni magunkat sétával a szabadban vagy hideg vizes zuhanyozással, esetleg hideg vizes medencében, extrém esetben jégkútba merüléssel, északon lékben fürdéssel hűtik le magukat a szaunázók. Téves az a feltételezés, hogy a forró szauna után rögtön jéghideg merülőfürdőt kell venni. Ez a hirtelen összehúzódó erek miatt megterhelő a szervezet számára. A lehűlést a lábfejek meleg vizes áztatása követi, amivel helyreállítjuk a vérkeringést. A szaunába szárazra törölközve kell visszatérni, hogy a bőrön maradt párolgó, hűtő hatású víz ne hátráltassa az újabb izzadást. Szaunázás közben igyunk minél több folyadékot, de az alkoholos italok fogyasztását kerülni kell.
A szaunázás edzi a szívet, ugyanakkor a vérkeringési zavarokkal és szívpanaszokkal küzdőknek vigyázniuk kell. Izzadáskor a szervezetből természetes úton távoznak a méreganyagok, a szaunázás jó hatással van a bőrre, és az álmatlanságban szenvedőknek is előnyös. Az izomláz enyhítésében kellemes gyógymód, sőt, a sportolóknak a bemelegítésben is segíthet.
„Kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer”
– vallják a szaunázásról északon. Finnországban ma is sokan receptre, orvosi előírásra szaunáznak. Azt tartják, hogy a hirtelen megnövő pára- és iontartalom serkentőleg hat az agyműködésre is.
A gőzfürdőt 35–40 Celsius-fokos hőmérsékletű, magas vízgőztartalmú gőzkamrákban végzik. Hatására a bőr pórusai kitágulnak, tisztulnak, fokozódik a faggyúmirigyek elválasztása, élénkebbé válik a vérkeringés, az izmok ellazulnak, és a légutak nyálkahártyájának hurutja is oldódik.
A gőzfürdőben rövid idő alatt erős izzadás lép fel, és a magas páratartalom miatt az izzadság nem tud elpárologni, ezért hőtorlódás következik be. Ez nagy megterhelés a szív és a vérkeringés számára, ezért még a teljesen egészségesek is csak 10–15 percig tartózkodhatnak a gőzkamrában. A gőzfürdőben felhevült testet langyos, majd hűs fürdőben fokozatosan kell lehűteni. Ezután legalább 30 perc pihenésre van szükség.
A hidegkamrában a szervezetre ható hidegsokk következtében csillapodnak a fájdalmak, és beindulnak az immunrendszer öngyógyító, gyulladáscsökkentő folyamatai. Elsősorban reuma, továbbá ízületi betegségek, krónikus ekcéma, pikkelysömör és sportsérülések esetén hatásos.
A teljestest-hidegterápia 3-4 percig tart. A terápia során a kamra kezelőrészlegében a levegő általában -100 és -110 °C közötti hőmérsékletű, ennek ellenére ez a hideg nem érezhető kellemetlennek, mert a levegő nagyon száraz, a bőrfelszín hőmérséklete megközelítőleg +5 fokosra csökken. Ez hozzájárul a gyorsabb izomregenerációhoz, valamint nyugtatja az idegrendszert is.
A hidegterápia alkalmazható magas vércukorszint ellen, a hideg hatására ugyanis gyorsan csökken a vércukorszint. A hideg víz hatással van a nyirokrendszerre is, ami befolyásolja az immunrendszert, így elősegíti, hogy a sejtek egészségesek és fittek maradjanak.
Amikor a test hideg vízbe merül, a vérkeringés felgyorsul, hogy több energiát szállítson a szervekhez. Ezután a szív arra kényszerül, hogy hatékonyabban pumpáljon. A testünk több energiát igényel, mivel több hőt kell előállítania, ezért több kalóriát éget. Ennek a folyamatnak a rendszeres gyakorlása támogatja a vérkeringés egészségét.
A hideg víz csökkenti a károsodott szövetek hőmérsékletét és összehúzza az ereket. A hidegterápiának jótékony hatása van az erekre, a bőrre, valamint energikusabbá tesz. Erősítheti az immunrendszert, testileg-lelkileg frissítő hatású, sportolóknál és balettművészeknél segítheti a terhelés utáni regenerációt, csökkentheti a sérülésveszélyt, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.