Az öregedés és a genetika a legnagyobb kockázati tényezők
A demencia gyakorisága a világ népességének elöregedésével egyre nő. Az életmódbeli változtatások, így a mozgás fokozása, a lépés-szám növelése, a vérnyomás szabályozása és az agy stimulálása, csökkenthetik az állapot előfordulásának esélyét.
A demencia az egyik legkétségbeejtőbb betegség, amely demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlását hozza magával – ezek alapja az agy konkrét megbetegedése. A demencia leggyakoribb formája az Alzheimer-kór.
A világ népességének elöregedésével a demencia esetei világszerte emelkednek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg nagyjából 55 millió ember szenved demenciában, s ez a szám 2050-re 139 millióra nőhet.
Az Alzheimer Társaság szerint a demencia legjelentősebb kockázati tényezői az öregedés és a genetika. Leggyakrabban a 75 év felettieknél fordul elő, s ha egy közeli rokon demenciában szenved, az növelheti a betegség kialakulásának esélyét.
Kockázati tényezőnek számít a nemi hovatartozás – a nők ugyanis nagyobb rizikónak vannak kitéve, mint a férfiak – , valamint az etnikai is.
A változtatások az életmódban - így például a több mozgás, fizikai gyakorlat, a vérnyomás szabályozása és az agy stimulálása - csökkenthetik a demencia valószínűségét, még azoknál is, akiknél egy vagy több kockázati tényező jelen van.
Az egészséges megközelítés, amely érinti az életmódot, az étrendet, a testmozgást, a kognitív stimulációt, a szocializációt és az alvást is, mind-mind változást jelent. Sokan lehetnek hatékonyak a változtatásban, akkor is, ha későn kezdenek bele – biztat mindenkit dr. Anton Porsteinsson, a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának Alzheimer-kór gondozási, kutatási és oktatási programjának (AD-CARE) professzora és igazgatója.
A testmozgás nem feltétlenül azt jelenti, hogy izzadni kell egy edzőteremben.
A napi lépések számának megnövelése ugyanis akár 50 százalékkal is csökkentheti a demencia kockázatát – hívta fel a figyelmet egy, a JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmány.
Ez a kutatás az Egyesült Királyság Biobank adatait használta fel, s 78.430 résztvevője volt - 44,7 százalékuk férfi és 55,3 százalékuk nő, átlagéletkoruk 61,1 év.
Egyik alany sem szenvedett szív- és érrendszeri betegségben és demenciában, amikor a vizsgálatba felvették. A kutatók átlagosan 6,9 évig (6,4–7,5 év) követték nyomon a résztvevők egészségét.
A vizsgálat során a résztvevőknek gyorsulásmérőt kellett viselniük a domináns csuklójukon, a nap 24 órájában, a hét 7 napján, ezzel mérték a fizikai aktivitást. A kutatók ezután algoritmus segítségével kiszámították a lépésszámot, a gyorsulásmérő begyűjtött adataiból.
Az adatok elemzésekor olyan változókat vettek figyelembe, mint az életkor, a nem, a rassz, a társadalmi-gazdasági állapot, a dohányzás, az általános egészségi állapot és az étrend.
Az utánkövetés során 866 résztvevőnél, vagyis az alanyok 1,1 százalékánál alakult ki demencia.
Érdemes megjegyezni azonban, hogy ennek a tanulmánynak is vannak korlátai. A mintába felvett emberek többsége fehérbőrű volt, ezért előfordulhat, hogy az eredmény nem általánosítható más faji/etnikai csoportokra.
Ez a tanulmány sem bizonyít határozott ok-okozati összefüggést a lépésszám és a demencia kockázata között, ezért szükség van további kutatásokra – mondta el dr. Claire Sexton, az Alzheimer Szövetség tudományos programokért és tájékoztatásért felelős vezető igazgatója.
Hozzátette, a szövetség folytat egy klinikai vizsgálatot, melyben a testmozgást más életmódbeli tényezőkkel, például az étrenddel és a szociális/kognitív elkötelezettséggel kombinálják. Cél, hogy megállapítsák, vajon ezek a tényezők együttesen csökkentik-e a kognitív hanyatlás kockázatát.
A bizonyítékok nagy része mindenesetre arra utal, hogy a testmozgás jótékony hatással van a demencia megelőzésére – jegyezte meg dr. Anton Porsteinsson.
A kutatók összességében úgy találták, hogy a lépések száma és intenzitása csökkenti a demencia valószínűségét. Nagyjából 9.800 lépést kellett megtenniük naponta, hogy a legnagyobb előnyben legyen részünk.
Azoknak, akik ennyi lépés megtételére nem képesek, jó hír, hogy mindössze napi 3.826 lépés már 25 százalékkal mérsékelte a betegség előfordulásának esélyét.
Jó tanács, hogy az intenzívebb és céltudatosabb séta előnyösebb, mint a laza. Soha nem késő elkezdeni, még a viszonylag kis erőfeszítés is előnyös és az állóképességünk is javul – biztat mindenkit dr. Porsteinsson.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.