Most ne a periódusos rendszerben keresgéljünk, ez másfajta megközelítés. A klasszikus, főleg keleti filozófiák alapja az, hogy minden, ami látható, vagy láthatatlan, elemekbőlépül fel.
Ez a látásmód segíti a világ megértését, a kategorizálást, nagymértékben leegyszerűsíti a kézzelfoghatatlan megértését.
A leggyakrabban előfordulóklasszikus elemteóriák: a hindu, buddhista, japánés görög. Ezek alapja az, hogy négy elem van: a Föld, a Víz, a Levegő, és Tűz, amik azonosíthatók a négy halmazállapottal is: szilárd, folyékony, gáz és plazma. A legtöbb gondolkodásrendszerben találunk egy 5. kategóriát is: az úgynevezett étert, ami kicsit más, összetettebb, bonyolultabb dolog, mint a többi 4. ( A "kvintesszencia" terminus is innen jön: a quint ötödiket jelent.)
Babilóniában született meg az a filozófia, amelyben a nyugati elemfilozófiák gyökereznek. Az Enuma Elis, ami Krisztus előtti XVIII.- XVI században íródott, a kozmikus elemeket írja le: a tengert, a földet, az eget és a szelet.
A görög elemtan ( elemei: föld, víz, levegő, tűz, és éter) a Szókratész előtti időkből datálódik, és kitartott egészen a Reneszánszig, mélyreható hatást gyakorolva az európai gondolkodókra és kultúrára.
Galénusz szerint Hippokratész is ezeket a kategóriákat használta az emberi test leírásához, illetve az emberi természet kategorizáláshoz, a sárga epét a tűzzel, a fekete epét a földdel, a vért a levegővel, a nyálkát pedig a vízzel azonosítja.
A hinduk filozófiája szerint a pancha mahabhuta, az az öt elem a föld, a tűz, víz, a levegő/ szél és az éter. A hinduk hite szerint a Teremtő az akasha-t, azaz a leglényegibb elemet használta a mindenség megalkotásakor. Minden teremtmény, közte az emberi test is, ebből az öt elemből épül fel.
Elképzelésük szerint halálunkkor a testünket alkotóelemek visszaolvadnak a természetbe, így járulva hozzáaz egyensúlyhoz. Minden egyes elem az öt érzék egyikéhez van rendelve. A legalapvetőbb elem a föld, amelyiket az összes többi elem megalkotásához felhasznál a teremtő, ezért a föld mint az öt érzékkel érezhető, vagyis hallható, tapintható, ízlelhető, szaglászható és látható. A következő a tűz, ami látható, hallható és érezhető. A levegő érzékelhető a füllel és a bőrrel. Az Akasha ( éter) minden érzék számára hozzáférhetetlen
A buddhizmus által említett elemek a föld, a víz, a tűz, és a levegő. Ezek azok a kategóriák, melyek mentén megérthetjük a szenvedést, és a szenvedéstől való megmenekülést. A legkorábbi buddhista szövegek úgy magyarázzák, hogy az elsődleges anyagi elemek olyan érzékleti minőségek, mint a szilárdság, folyékonyság, hőmérséklet és mobilitás. Elemi kategóriaként való leírásuk absztrakt elvonatkoztatás
Buddha az elemekről való tanítását inkább az érzékelés megfigyeléseként kell értelmezni, mint valódi filozofizálásként. A négy tulajdonság: kohézió ( víz), szilárdásg ( föld), terjeszkedés vagy rezgés ( levegő) éshő ( tűz).A hét csakra ( fentről lefelé: korona, harmadik szem, torok, szív, napfonat, szex és gyöképrcsakra) is ezekhez az alapelmekhez kötődik.
A kínaiak kicsit más megközelítést alkalmaznak. Az őelemeik: tűz, föld, víz, fémés fa. Ezek a kategóriákinkább energiaminőségek, amik folyamatos interakcióban állnak egymással. A leírásukra használt kínai szó, a xing is inkább változó létállapotot jelent, mégis rendszeresen elemként fordítják. A taoista filozófia hasonló elemrendszert használ, csak a levegő elem helyett bevezette a csi fogalmát.
Az öt elem tana az elemek interakciójára, egymásra gyakorolt hatásukra helyezi a hangsúlyt.
Teremtés
Pusztítás
A japán elemtan által emlegetett 5 elem tűz ( dolgok, amik rombolnak), víz ( folyékony dolgok), föld ( a szilárd dolgok), levegő ( mozgó dolgok), üresség ( nem mindennapi dolgok).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.