A gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjáról eddig igazán kevés ismeretünk volt.
A gyömbérport - amely inkább egzotikus, mint magyaros fűszer - persze sokan használják, de valljuk be, a por eredetéről mindössze annyit tudunk, hogy valahonnan a Föld másik feléről érkezik hozzánk.
Manapság a nagyobb szupermarketekben már frissen is megvásárolható agyömbér (Zingiber officinale) gyöktörzse, így anövénynek legalább erről a részéről képet alkothatunk. Agyömbértestvére, a kurkuma szintén fűszerőrleményként kapható az üzletekben. A növény régóta ismert Európában, a híres svéd botanikus, Linné 1753-ban fedezte fel és nevezte elCurcuma longának.
Akurkumát- amellett, hogy a currypor egyik alkotóeleme - értékes hatóanyagai miatt máj- és epegyógyszerként is számontartják.
Agyömbérfélék családját közel 1300 faj alkotja. A család tagjainak többsége Ázsia trópusi monszunerdőiben, nedves, mocsaras, félárnyékos helyen él, de ma már más földrészeken, pl. Nyugat-Afrikában és Hawaii-on is meghonosították. Ezek az egyszikű, lágyszárú, évelőnövények jellegzetes, megvastagodott föld alatti szárukból, a gyöktörzsből fejlesztik leveleiket. A gyöktörzs alakja igen változatos, és fajonként különböző. Egyes fajoknál a gyökerek is gumószerűen megvastagodnak, hogy a szárazabb időszakokban biztosítsák a növény életbenmaradását.
De vajon mi okozhatja, hogy agyömbérfajok az utóbbi időben a nemzetközi figyelem középpontjába kerültek, évek óta robbanásszerűen terjednek az Egyesült Államok dísznövényboltjaiban, és lassanként Európát, sőt hazánkat meghódítják?
Adísznövény-piackutatók érdeklődését valószínűleg számos pozitív tulajdonságuk keltette fel. Az e családba tartozó fajok könnyen virágoztathatók, különleges felépítésű virágzatuk rendkívül alakgazdag és feltűnően színes, egyes fajok virágai bódító illatúak. Ugyanakkor - bár trópusi vidékről származnak - nem igényelnek rendkívüli körülményeket és gondoskodást, így kiválóan alkalmasak akár cserepes, akár kertidísznövénynek. Vágott virágként két-három hétig is virítanak. Mivel többségük félárnyékban, árnyékban érzi igazán jól magát, gyengén megvilágított helyiségek díszítésére is megfelelők, nagyüzemi nevelésük során pedig lehetővé teszik a termesztőhely árnyékos területeinek gazdaságos hasznosítását.
Néhány éve több nagykereskedő cég (főleg amerikai, holland, thaiföldi és hawaii érdekeltségek) foglalkozik az eredeti termőhelyekről begyűjtöttgyömbérfélék nagyüzemi termesztésével. Ezzel párhuzamosan megindult fajtanemesítésük és tőosztással vagy mikroszaporítással történő "tömeggyártásuk" is. A legnépszerűbbek a következő nemzetségek: Alpinia, Costus, Curcuma, Globba, Kaempferia, Zingiber.
Ma már szerencsére elég sokat tudunk róluk, ezért ne essünk pánikba, ha valamelyik kedves ismerősünktől ilyen gyöktörzset vagy cserepes növényt kapunk ajándékba. Vegyük azonban figyelembe, hogy agyömbércsalád tagjainak igénye elég változatos, ezért próbáljunk újnövényünkről minél több információt szerezni. Abban biztosak lehetünk, hogy szerzeményünk melegkedvelő, ezért 12 C° alatt ne próbálkozzunk nevelésével. Térigénye is elég nagy lehet, pl. a Curcuma alismatifolia virágzati szára 60 cm-re, a gyömbéré akár 1,5 m magasra is megnőhet.
A neveléshez B típusú virágföld megfelelő, de a jó levegőzés, a vízáteresztés és az enyhén savanyú közeg biztosítására keverjünk a földbe 1/3-1/3 rész tőzeget, illetve fertőtlenített homokot vagy perlitet.
A gyöktörzset 4 cm mélyre helyezzük a cserépbe, ügyelve, hogy a gyökerek lefelé nézzenek. Mivel várhatóan sok sarj fejlődik, a cserép mérete a gyöktörzs vastagságánál legalább 10 cm-rel nagyobb legyen. Öntözzük be alaposan a földet, és a későbbiekben is tartsuk nedvesen, de kerüljük a túlöntözést, mindig csak a talajfelszín kiszáradásakor adjunk ismét vizet. Lehetőleg lágy vízzel öntözzünk.
A megfelelő lombnövekedéshez legalább 20 C°-ra van szükség. Így a cserepesnövényt nyáron tarthatjuk a szabadban, illetve a gyöktörzset szabadba is ültethetjük. A tavaszi kiültetésre csak április végén kerülhet sor, amikor a talajhőmérséklet tartósan 12 C° fölé emelkedik. Szabadföldi nevelésnél is szükségesek az ismertetett feltételek: az enyhén savanyú, jó vízgazdálkodású talaj és az egyenletes vízellátás.
A tenyészidőszak során a virágzás elősegítésére hetente tápoldatozzuk a növényt olyan lombtrágyával, amelyben a foszfor és a kálium van túlsúlyban. Virágzás csak a második évtől várható, de évente többször is virágozhat. Elvirágzás után vágjuk le a virágzati szárakat. A nyár folyamán tőosztással vagy a gyöktörzsdarabok leválasztásával szaporítható. A hűvös idő közeledtével a levelek leszáradnak, és a növény nyugalmi állapotba kerül. Mivel a gyöktörzs nem fagytűrő, ősszel szedjük fel, és fagymentes helyen teleltessük, a cserepes növényt pedig vigyük meleg helyre.
Remélhető, hogy agyömbérfélék itthon is rövidesen népszerűvé válnak. Az egyik legmutatósabb faj, a Curcuma alismatifolia egy példányát megtalálni több bevásárlóközpontban. Aki szereti az egzotikus növényeket, keresse őket, és bátran kísérletezzen velük!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.