Kevesen tudják, hogy az iskolákban, a munkahelyeken és a bevásárlóközpontokban is több száz, egészségünkre káros anyagot lélegzünk be nap-mint-nap, melyek koncentrációja akár sokszorosan meghaladhatja az ablakon kívüli mértéket. Az Adj teret a tiszta levegőnek országos kampány a benti légszennyezés veszélyeire hívja fel a lakosság figyelmét.
A különböző közintézményekben, mint pl. az iskolákban, vagy a kórházakban is komoly problémát jelenthet a benti légszennyezés. Több épületben például ragasztott műanyagpadlók vannak, melyekből káros szerves vegyületek kerülnek az osztály, vagy a kórterem levegőjébe, légúti irritációt és az immunrendszer gyengülését okozva. Az iskolákban egy hosszú tanítási napon a tanterem gyorsan megtelik az elhasználódott levegővel, ami fáradtságot és a koncentrációs képesség csökkenését okozza. Sajnos a szellőztetés sem jelent mindig megoldást, hiszen ezek az intézmények többnyire forgalmas utak mentén épültek, így nagy mennyiségű szmog juthat be az épületbe.
A modern irodaházakban általában nagyobb, nyitott terekben dolgozunk, melyek szellőztetése központilag szabályozott és a folyamatba nagyon kicsi a beleszólásunk, ráadásul kollégáinkhoz is alkalmazkodnunk kell. Gyakran előfordul, hogy a szellőzőberendezés nincsen megfelelően telepítve vagy üzemeltetve, így például könnyen beszivároghat a szomszéd kémény füstje az irodatérbe, vagy a mélygarázsokban lévő kipufogógázok a bevásárlóközpontok eladóterébe. Emellett az irodában számos műszaki cikk vesz minket körül, melyek veszélyes égésgátló vegyszereket és műanyaglágyító anyagokat tartalmaznak, a fénymásolókból, nyomtatókból pedig szintén káros ózon jut a levegőbe.
Az egészségtelen irodai levegő több negatív élettani hatást és tünetegyüttest eredményezhet, mint például a torok kiszáradása, a köhögés, a fejfájás, a szemszárazság, a kötőhártya-gyulladás, a fáradékonyság, továbbá az allergia, az asztma vagy egyéb légúti betegségek.
A bevásárlóközpontok boltjaiban sorakozó új ruhák, cipők, stb. gyártásuk során égésgátlókkal, valamint tisztító- és festékanyagokkal kezelik, emellett a plázák egész területére jellemző parfümfelhő is veszélyes: ezek az anyagok önmagukban is irritálók, ráadásul a hamis komfort képzetét kelthetik, mivel elfedik a fáradt, elhasznált levegő „szagát.”
“Méréseink alapján, nagy forgalmú napokon az egészségügyi határértéket meghaladó volt a légszennyezés a plázák garázs szintjein. Ilyenkor az égéstermékek, pl. kénvegyületek, nitrogén-oxidok, kisméretű részecskék, szén-monoxid és szén-dioxid is a beltéri levegőbe kerülhetnek.” - Árulta el Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője.
Az egészségtelen beltéri levegő okozta kockázat megelőzésére a munkáltatónak és a közintézmények vezetőinek is gondolnia kell, mert hosszú távon komoly betegségekhez, hiányzásokhoz, munkáltatói szempontból plusz kiadásokhoz vezethetnek.
Szerencsére léteznek kifinomult megoldások a levegő tisztítására, például a modern klímaberendezések, amelyek nemcsak hűtenek és fűtenek, de bizonyos modellek a nanotechnológiának köszönhetően semlegesítik a levegőben lévő káros részecskéket és a kellemetlen szagokat. Emellett a bútorok, ruhák szöveteiben megbúvó baktériumokat, vírusokat, penészgombákat is elpusztítják.
Az új generációs klímák egyes típusai finom nano méretű részecskéket bocsátanak ki a levegőbe, melyek a káros elemeket elérve, azok szerkezetét átalakítva elvonják belőlük a hidrogént és vízrészecskékké alakítják azokat.
A közintézmények és az irodaházak vezetőinek kötelessége lenne gondoskodni a megfelelő levegőminőségről is, hiszen időnk nagy részét az iskolában vagy a munkahelyünkön töltjük és nem mindegy, hogy ott milyen levegőt lélegzünk be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.