Belegondolt már abba, mennyi energiát igényel a mindennapi élelmének előállítása? A Fenntartható Energia Hét alkalmából érdemes megismerkednünk az egészséges étrend egy új oldalával, ugyanis a következő évtizedek legfontosabb kulcsszava a táplálkozásban is a fenntarthatóság lesz.
Az Európai Bizottság évről-évre megrendezi a Fenntartható Energia Hét rendezvénysorozatát, ennek fókuszában a fogyasztók állnak. S bár az energia szóról a legtöbbünknek az áram, a gáz és az autók üzemanyagai jutnak eszünkbe, hiba lenne megfeledkezni arról, hogy az ételeink előállítása is rengeteg energiát igényel, így a kiegyensúlyozott, tudatos táplálkozással is tehetünk a környezetünkért. Nézzünk körül, hogyan lehet környezetvédő az étrendünk is!
Ahhoz, hogy megértsük, miért kell foglalkoznunk a fenntartható táplálkozással, két alapvető tényt érdemes figyelembe vennünk. Az ipari forradalom előtt az élelmiszerek előállításához szinte kizárólag megújuló energiaforrásokat használt fel az emberiség: a növényeket a nap látta el mindennel, ami a fejlődésükhöz szükséges volt, az állatok a természet adta táplálékokon nőttek fel, és az élelmiszerek feldolgozásához is a nap, a víz vagy a szél energiáját használtuk fel. A nagyüzemi termelés azonban energiaigényes, manapság becslések szerint minden 1 kcal energiatartalmú élelmiszer előállításához 0,7 kcal energiát használunk fel, amíg az ételként az asztalunkra kerül. A probléma jelentőségét fokozza, hogy ezek jelentős része, például az üzemanyagok és a műtrágya, nem megújuló forrásokból, azaz például kőolajból származik.
Egyes becslések szerint például Németországban a megtermelt energia ötödét az élelmiszerek előállításához használják fel az iparban és a háztartásokban. A mezőgazdaság világszerte az édesvízkészletek 70 százalékát emészti fel, miközben a rendelkezésre álló földterületek 60 százalékát veszi igénybe (az erdőkkel együtt). Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nézzük, akkor a bevásárlásokhoz felhasznált üzemanyag és a főzés a teljes mennyiség 6 százalékát adja!
A másik fontos tényező, hogy a Föld lakossága egyre nő: jelenleg 7,3 milliárdan élünk a bolygónkon, de 2050-re már 9,1 milliárd embert számlálhatunk majd globálisan. A hátralévő alig több mint három évtized során 70 százalékkal kell növelnünk az élelmiszertermelést, hogy mindenkinek elegendő és biztonságos tápanyag álljon rendelkezésére.
A fenntarthatóság jelenleg még nem hangsúlyos eleme a közgondolkodásnak, de szerencsére már találhatunk jó példákat a politikában és az élelmiszeriparban is. Ilyen például, hogy az Európai Unió 2020-ra 20 százalékkal szeretné csökkenteni az élelmiszerlánc forrásfelhasználását úgy, hogy ösztönzi a fenntarthatóbb élelmiszertermelést és -fogyasztást. Az ipar pedig lépéseket tett a víz- és energiatakarékos élelmiszergyárak tervezése érdekében, és az optimálisabb csomagolóanyag-használatért is.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője konkrét tanácsokat is ad a fenntartható táplálkozáshoz.
Energiaegyensúly
Miközben a hagyományos szántóföldi növények energiamérlege pozitív, az állattenyésztés már több energiát igényel, mint amennyit nyerünk. A leginkább pazarlóak pedig a nagy energiabefektetéssel termelt, és hosszan utaztatott primőr termények.
Mennyi energia kell 1 kcal táplálék előállításához?
Ön mennyi vizet fogyaszt naponta? Átlagosan 2 liternyit iszunk, és 80-100 litert egyéb célra, például fürdésre vagy a wc öblítésére használunk el. Azonban akár egy tojásrántottás-narancsleves reggeli is ennek többszörösét igényli vízből, ha az élelmiszerek előállításához használt mennyiséget is figyelembe vesszük.
Mennyi vizet használunk fel egyes élelmiszerek előállításához?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.