A szervezet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében hozzátette: ezen felül, mivel a korábbi tulajdonos önkormányzatok kórházaikat, rendelőiket saját forrásból is támogatták, az elmúlt évhez viszonyítva például összességében mintegy 110 milliárdos veszteséget okoz az intézményeknek az "államosítás". Emiatt a szövetség szerint mind az egészségügy, mind az ellátásra szoruló betegek idei kilátásai "eléggé reménytelennek tűnnek".
Az MKRSZ úgy fogalmazott: összességében meredeken csökken a források mértéke, s ebből szinten tartani az egészségügyi rendszer működését, ugyanakkor elkezdeni behozni a sokéves bérszínvonal-elmaradást "csak verbálisan, a szavak szintjén lehetséges".
Mint írták, üdvözlik, hogy érdemi tárgyalások folynak az egészségügyben dolgozók bérének emeléséről, s így átmenetileg elhárult a tömeges felmondások életbe lépésének veszélye, de úgy vélik, az egészségügyi államtitkár által bejelentett, rendelkezésre álló 31,6 milliárd forintból és a népegészségügyi termékadóból nem fogják tudni kielégíteni a béremelési követeléseket.
A szövetség szerint az új adókból - a népegészségügyi termékdíjból és a baleseti adóból - származó bevételek biztosan nem elegendőek az egészségügy működéséhez hiányzó források pótlására.
Kitértek arra: a Semmelweis Terv általi átszervezésből elvárt hatékonyságnövekedés nyomán, s az ebből származó megtakarításként az államtitkárság csak mintegy 10 milliárd forinttal számol. Egyelőre viszont nem tudni, hogy ezt az összeget mire kívánják fordítani, mivel - jegyezték meg - azt a legutóbb bevonták a bértárgyalások forrásai közé is.
Az MKRSZ ennek kapcsán úgy fogalmazott: "a rendelkezésre álló anyagi forrásokat többfelé többször meg lehet ígérni, azonban szövetségünk tapasztalata szerint csak egyszer lehet elkölteni".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.