3 millió éve két lábon

Egy maradvány tanúsága szerint már 3 milló éve felegyenesedve jártunk.

A Science számában megjelent cikk szerint a kutatók egy 3,2 millió éves lábcsontot találtak, melynek szerkezete arra utal, hogy elődeink kétlábon jártak. William Kimbbel, az Arizonai Állami Egyetem munkatársa szerint a talált lelet, egy Australopithecus afarensis negyedik lábközépcsontja, arra utal, hogy elődünknek boltozatos szerkezetű lába volt és ugyanúgy járt, mint a modern ember. Eddig a szakértők egy része úgy vélte, hogy az

Az afarensis két lábon járt, míg mások szerint mozgása átmenetet képzett a csimpánz négy végtagot használó, fáramászó mozgása és a teljes kétlábon járás között. „Ez a lábközépcsont az egyik legfontosabb bizonyítéka a kétlábon járás korai evolúciójának.” - nyilatkozta az Arizonai Egyetem egyik sajtóközleményében Kimbel.

A fosszíliát Hadarban, Etiópiában találták. Ez a leggazdagabb kelet-afrikai lelőhelye az A. afarensisnek. A faj legismertebb maradványa Lucy.

„A lábboltozat nagyon korai megjelenése fejlődésünk folyamán azt mutatja, hogy lábunk egyedülálló szerkezete elengedhetetlen járásunk szempontjából.” - nyilatkozta Carol Ward, Kimbel munkatársa a Missouri Egyetemről. „Ha képesek lennénk megérteni, hogy mire terveztek minket és a természetes szelekció hogyan alakította csontvázunk szerkezetét, akkor könyebben megérthetnénk, hogy hogyan működik csontvázunk napjainkban. A lábboltozat kialakulása ugyanolyan fontos volt elődeink számára, mint nekünk.” - tette hozzá Ward.