A fertőzések terjedése

A fertőzések megállítása és visszaszorítása hatalmas kihívást jelent nemcsak Európában, hanem a világszerte.

A fertőző betegségek kezelése Európa egészségügyi terheinek 10 százalékát teszi ki, s a kontinens lakossága változatlanul védtelen e kórokkal szemben - olvasható egyebek között az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb jelentésében, amelyet az Egészség Világnapjához (április 7.) kapcsolódva hoztak nyilvánosságra.

A teljes angol nyelvű jelentést, amelyben az EASAC hatékony intézkedéssorozat bevezetését javasolja az EU országainak, a Magyar Tudományos Akadémia, mint az EASAC tagintézménye adja közre - olvasható az MTA honlapján. Az EASAC új jelentése az elmúlt hat év tapasztalatait összegezve rámutat, hogy a fertőzések megállítása és visszaszorítása hatalmas kihívást jelent nemcsak Európában, hanem a világszerte, különös tekintettel az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokra. "Európában 400 ezren szenvednek olyan fertőzésektől, amelyeket az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okoznak" - emeli ki a jelentés.

A dokumentum részletesen foglalkozik az újonnan megjelenő és gyorsan terjedő betegségekkel, külön is megemlítve Romániát és Magyarországot, ahonnan tavaly jelentették a szúnyogok által terjesztett és potenciálisan halálos nyugat-nílusi vírus felbukkanását. A klímaváltozás növeli az ilyen megbetegedések kockázatát, mivel az eredetileg a melegebb éghajlatú térségekben honos fertőzés Európában is elterjedhet. A másik probléma az EASAC szakértői szerint a korábban ismert fertőzések, például a tuberkulózis újbóli felbukkanása.

"A fertőzések terjedésének oka a globalizáció és a növekvő utazási kedv - állapítják meg az elemzők. A nemzetközi adatok alapján a világ tíz legforgalmasabb nagyvárosa Európában található. Korábban hetekig vagy hónapokig tartott, amíg egy kórokozó elterjedt egy földrészen. Ma ez az idő egy hosszabb repülőút óráira csökkent" - állapítja meg a dokumentum, kitérve a bioterrorizmusra is, amely az EASAC szerint ma még inkább lehetőségnek, mint valós veszélynek tekinthető. Ugyanakkor szükségesnek tartja egy Európa-szerte összehangoltan működő megfigyelőrendszer létrehozását új, váratlan kórokozók idejében történő azonosítására.

A jelentés kiemeli, hogy a járványok nem oldhatók meg helyi szinten, ezért Európának alapvető szerepe van a probléma kezelésében. Kulcsfontosságú a nemzeti oltási stratégiák nagyobb összehangolása is. A dokumentum, amely egy sor konkrét javaslatot tartalmaz a teendőkkel kapcsolatban, mindenekelőtt a felfedező kutatások erőteljesebb támogatását szorgalmazza, hiszen ezek vezethetnek el az eljövendő fertőzések hatékonyabb kezeléséhez.

Emellett "folyamatosan oktatni és képezni kell a fiatal tudósokat a felfedező kutatások módszertanára. Elengedhetetlen az ipari újításokat korlátozó akadályok lebontása is" - emeli ki a dokumentum. Az MTA honlapja kitér a hazai helyzetre is, amely szerint Magyarországon évről évre emelkedik a bejelentett fertőzések száma. Az Országos Epidemiológiai Központ 2011. február 28-i adatai szerint 51 járványos agyhártyagyulladást (meningitis epidemica) jelentettek be, ami több mint kétszerese az előző évek átlagának.

Magyarország továbbra is a TBC-vel alacsonyan fertőzött országok közé tartozik, százezer lakosból átlagosan 14-en betegszenek meg. 2009-ben 1738-an betegedtek meg Lyme-kórban, ami valamivel kevesebb, mint 2008-ban. Az első három nyugat-nílusi láz megbetegedést tavaly augusztus 31-én diagnosztizálták. A 23 európai nemzeti akadémiát tömörítő EASAC célja, hogy független, tudományosan megalapozott tanácsokkal lássa el az EU intézményeit. A szervezet egyik választott alelnöke Pálinkás József, az MTA elnöke.