Ritka mutációk, lassú evolúció

genetika
PUBLIKÁLÁS: 2011. június 14. 08:53
Az emberi genom hatmilliárd, genetikai információt hordozó molekulát, más néven nukleotidot tartalmaz. Ebből minden szülő hárommilliárdot örökít a gyermekére. Egyetlen nukleotid másolási hibája a genetikai mutáció.

Az embernél feltehetően mintegy hatvan új génmutáció öröklődik át a szülőkről a gyermekekre, azaz jóval kevesebb, mint amennyivel ennek a fajnak a több nemzedéken átívelő evolúciója felmérésekor számoltak.

Az emberi genom hatmilliárd, genetikai információt hordozó molekulát, más néven nukleotidot tartalmaz. Ebből minden szülő hárommilliárdot örökít a gyermekére. Egyetlen nukleotid másolási hibája a genetikai mutáció.

A kutatók eddig úgy vélték, hogy a szülők áltagosan 100-200 „hibát” adnak át a gyermekeiknek a nukleotidokban - közölte Philip Awadalla, a Montreali Egyetem munkatársa, a Nature Genetics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik fő szerzője. A mi tanulmányunk, amely első a maga nemében, kimutatta, hogy valójában jóval kevesebb a „hiba” vagy más néven mutáció - áll Awadalla professzor közleményében.

A szülők átlagosan hatvan új mutációt örökítenek át a gyermekeikre a tanulmány szerint, amely során közel 6000 potenciális mutációt vizsgáltak meg két, egyenként egy-egy gyermeket nevelő család esetében, ami korlátozott mintavételnek számít.

gen15

Az új genetikai szekvenciákban jelentkező mutációk fontos szerepet játszanak a fajok evolúciós folyamatában. Ha egyik nemzedékről a másikra háromszor kevesebb mutáció történik, az evolúció is háromszor olyan lassan zajlik, mint ahogyan korábban gondolták - fejtette ki a kutató, aki szerint felül kellene vizsgálni az embert a csimpánzokkal közös ősétől elválasztó nemzedékek számát.

Az ember és a csimpánz szétválásának időszakát 7 millió évvel csökkenteni lehetne, mint ahogyan arra a legutóbb feltárt kövületek is következtetni engednek - jegyzezték meg a tanulmány szerzői. A tanulmány azt is ellenőrizni kívánta, hogy az apa valóban több mutációt örökít-e át a gyermekére, mint az anya. Az eredeti csírasejtekből a férfi sokkal több ondósejtet termel, mint a nő petesejtet. Márpedig minél több a DNS másolásával járó sejtosztódás, annál nagyobb a hibalehetőség - vélték eddig a kutatók.

Az eredmény meglepő volt: az egyik családban az apa a mutációk 92 százalékát örökítette át, míg a másik családban csak 36 százalékát. „Most már tudjuk, hogy egyes családokban a legtöbb mutáció az anyától eredhet, míg másokban az apától, ami meglepő” - összegezte Matt Hurles, a nagy-britanniai Cambrigde-ben működő Wellcome trust Sanger Institut munkatársa, a tanulmány társszerzője. Awadalla professzor szerint a mutációk aránya egyénenként rendkívül változó, aminek az orvosi diagnosztikában is nagy szerepe lehet a kutatók szerint.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.