Ambrus Attila: Megőrülök, ha nincs izgalom az életemben

Ambrus Attila már több mint húsz éve – ahogy ő fogalmazott – kivonult a „bankszektorból”, ám a bankrablások adrenalinjának hiányát ma is érzi. Fogadásokkal pótolja az izgalmakat.
Ambrus Attila már több mint húsz éve – ahogy ő fogalmazott – kivonult a „bankszektorból”, ám a bankrablások adrenalinjának hiányát ma is érzi. Fogadásokkal pótolja az izgalmakat.

Az egykori Viszkis éle-tét a mai napig az a precizitás jellemzi, mint amikor még bankokból „privatizált”.

– Egy precíz székely ember vagyok, így azt is tudom, hogy pontosan 194 millió 600 ezer forintot raboltam életemben – mesélte a Borsnak a Viszkis, aki akkoriban kis noteszekbe vezette minden kiadását. Az egyik ilyen notesz jelenleg a Rendőrmúzeumban van kiállítva.

– A feleségem beszélt rá, hogy nem kell ennyire pontosnak lenni, és sarkosan látni a világot, de januártól már ismét írom a bevételeim és a kiadásaim. Az életemből több mint húsz évet, sőt a gyerekkoromat is nagyon kemény, spártai körülmények között töltöttem, így a rend és a fegyelem számomra teljesen mást jelent, mint a többi embernek. Az esetek 99 százalékában igyekszem a lehető legpontosabban megoldani és előre megtervezni az életemet – folytatta.

Attila ma már keramikusként keresi a kenyerét, de az adrenalin hiányzik neki © Bors

A pontosságából tehát semmit nem vesztett Attila, így felmerülhet a kérdés, hogy a bankrablás okozta adrenalint tud­ja-e bármivel pótolni életében.

– A sportból nagyon sokat merítettem akkor és a mai napig is. Teniszezni is úgy megyek, hogy vagy egy üveg whiskyben fogadunk, vagy mondjuk a vesztes fizeti a pályát. Akár ötven fekvőtámasz is lehet a tét, de valami kell, mert játszani szerintem csak úgy lehet, ha van egy kis pikantériája. Kellenek ezek az apró kis játékok az életembe, mert különben megőrülnék, hogy nincs semmi izgalom – tudtuk meg Ambrus Attilától, akit legközelebb március 15-én Kiskunhalason, a Magyarok Vásárán találhatnak meg a kerámiáival.

Bankrablásból adományozott

Kevesen tudják, hogy amikor Ambrus még aktív bankrablóként hazalátogatott Székelyföldre, annak ellenére is többször támogatta a pénzből az egyházat, hogy egyáltalán nem tartja magát vallásosnak. – A lelki békémhez kellett ez. Egy alkalommal a bűntársam is velem jött, és elmondtam neki is a titkomat. Nem tudom, hogy ő tett-e akkor a perselybe, de onnantól kezdve elment a szerencsénk.