Ahogyan az Noszály Sándor nővérének közleményéből kiderült, a lelkileg teljesen összeroppant, „hosszú évek óta” pszichés zavarral élő teniszezőt hazatérése óta kórházban ápolják. Egyelőre feltehetően azon dolgoznak a szakemberek, hogy visszahozzák a mániás depresszió mániás szakaszából, hogy aztán elkezdhessék nála a tényleges terápiát. A felépülés menetéről lapunk Drelyó Ágnes pszichológust kérdezte, aki általánosságban elmondta, mi vár egy, a köznyelvben csak mániás depresszióként emlegetett betegségben szenvedő páciensre, ha kórházba kerül.
– Fontos tudni, hogy a bipoláris zavar egy nagyon súlyos mentális betegség. A betegek sokat szenvednek a hangulatingadozástól és ezt feltétlen kezelni kell. Ha a páciens kórházba kerül, az elsődleges feladat, hogy felálljon a pontos diagnózis.
Azt kell megállapítani, hogy a betegség melyik szakasza zajlik épp, hiszen egészen más gyógyszert vagy gyógyszereket kell alkalmazni a depressziós és a mániás szakaszban.
Ha az állapot előrehaladott, akkor a gyógyszeres kezelés például elengedhetetlen. A szakasz megállapítására nagyon pontos eredményt adó tesztek és eljárások állnak a szakemberek rendelkezésére – kezdte lapunknak a szakember, aki elmondta, hogy a mániás szakaszba jutó beteg esetében mi a legsürgetőbb elérendő cél.
– A gyógyszerekről tudni kell, hogy nem azonnal hatnak, vagyis nagyon fontos, hogy kontrollált környezetben, vagyis kórházban kezdődjön meg a páciens kezelése. A pontos gyógyszerezés beállítása ugyanakkor akár heteket is igénybe vehet. A gyógyszeres kezelés az úgynevezett akut kezelési mód, aminek az a célja, hogy csökkentsük a hangulati amplitúdókat. Ha a beteg stabilizálódik, akkor válik elérhetővé a mentális „énereje”, ami a legfontosabb, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a betegnek betegségtudata legyen. Amennyiben a gyógyszeres kezelés eredményes, ezzel párhuzamosan várható, hogy a beteg ekkorra belátóvá és együttműködővé válik. Ugyanakkor ezt követően felléphet egy nehezebb szakasz. Előfordulhat, hogy a gyógyszerek hatására a beteg úgy érzi, hogy nem szorul további kezelésre. Ilyenkor fontos a jó értelemben vett nyomásgyakorlás, vagyis a beteg meggyőzése arról, hogy folytassa a terápiát. Később a gyógyszerek mennyiségét már lehet csökkenteni.
A terápiának ilyenkor elsősorban nem az a célja, hogy a pácienst „mélyre vigyük” és feltárjuk a betegsége gyökereit.
Inkább az, hogy olyan eszközöket adjunk a kezébe, amelyek segítségével később felismerheti a tüneteket és reagálhat rájuk, ha tapasztalja őket – tette hozzá Drelyó Ágnes pszichológus. Természetesen a szakember nem Noszály Sándor bipoláris zavarának konkrét kezeléséről beszélt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.