Tudta, hogy volt idő, amikor Endrei Juditot nem mutathatta a kamera?

Tudta, hogy volt idő, amikor Endrei Juditot nem mutathatta a kamera?

bemondó
PUBLIKÁLÁS: 2017. október 08. 14:00
Bors

1960. óta 19.30-kor csendül fel a Magyar Televí­zió Híradójának főcímzenéje, hogy az adott nap eseményeiről tájékoztassa a nézőket. 1957. július 2-án Képes Híradó címmel sugározták először a Híradót, majd egy rövid ideig, megmagyarázhatatlan módon, Keddtől keddig-re keresztelték át, végül 1958. áprilisában TV Híradó lett a neve. Ebben az évben készült el az első igazi főcímzenéje és a TV Híradó felirat is. Kezdetben fekete-fehérben, majd 1979-től már színesben volt látható. Ha felidézik emlékeikben az egykori híradókat, akkor bizonyosan maguk előtt látják Takács Marika, Tamási Eszter vagy épp Kovács P. József arcát, talán még a hangjuk is a fülükbe cseng. Endrei Judit éveket töltött a Híradó stúdiójában, az ő se­gítségé­vel utazunk vissza az időben.

Kötögetéssel ütötte el az időt

Endrei Judittal a klasszikus bemondói munkakörről is beszélgettünk. Elmesélte, hogy délután indult a bemondók munkaideje és egészen addig tartott, amíg az aznapi adás véget nem ért a televízióban. Ha bármilyen technikai hiba lépett fel a vetített műsorban, a bemondó azonnal képernyőre került és szóval tartotta a nézőket.

– Kezdetben azt hittem, lesz időm a műsorok alatt tanulni, de rájöttem, ez nem fog menni. Én a nézőkkel együtt néztem az adásokat, hogy ugyanazt érezzem, amit ők. Közben kötögettem – mondta Endrei.

– Nehezen tanultam meg a híradózást. Mindvégig izgultam amikor híreket kellett olvasni. A szamárlétra egyik foka volt, megtiszteltetésként éltem meg, hogy hívtak – mondta Endrei Judit, majd érdekes kulisszatitkokat árult el. – Mi, hír­olvasók és nem hírszer­kesztők voltunk. Hat óra magasságában kellett bemennünk a szerkesztőségbe, ak­kor megkaptuk az aznapi hírek szövegeit, amiket az adásban felolvastunk. A Híradó há­romszor je­lentkezett, a fő kiadás 19.30-kor volt, egy fér­fi és egy nő felváltva olvasta a híreket, de a kamera csak a férfit mutathatta, ne­künk, nőknek, csak a hangunk volt hallható. En­nek nem tu­dom az okát, de mindannyian elfogadtuk, hogy ez a rendszer.

A Híradó két későbbi kiadásában már engedékenyebbek voltak a rendezők, ott már a hölgyek is láthatóak voltak, talán mert ezek némelyikénél már egyedül ültek a stúdióban. Apropó! Egyedül. A főadásban egyébként belpolitikai, külpolitikai, sportmunkatárs, valamint a férfi és női hírolvasó együttesen kö­szöntötte a nézőket. Endrei Judit azt is el­mondta, csupán stilisztikailag finomíthatták az eléjük tett szövegeket, a sminkjüket maguk készítették és a saját ru­háik­ban ve­zették a mű­sort. Endrei szép em­lékként őrzi a híradózás éveit, manapság azonban alig néz televíziót.

Aktív nyugdíjas lett

Endrei 1976–1998 között volt a Magyar Televízió munkatársa, majd rövid kitérő után visszavonult a televíziózástól. Szentendrén él, jelenleg könyveket ír és Korhatártalanul egyesületét és ugyanezen címmel megjelent könyvét népszerűsíti, hogy lehet idősebb korban is aktív, minőségi életet élni.

– Ha éppen otthon vagyok, akkor egy induló műsor első ré­szét megnézem, hogy tudjam, miről van szó, de inkább európai filmeket nézek a tévében és megengedem magamnak azt a luxust is, hogy reggelente tévézés he­lyett inkább csak olvassak az ágyban – árulta el Endrei, aki a mai híradókat nem kívánta minősíteni.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.