Unokái többször búcsúztak már Czeizel Endrétől

Szerettei és kezelőorvosának jelenlétében, 80. születésnapja után négy hónappal elhunyt a leukémiában szenvedő Czeizel Endre. A világhírű genetikust hétfő hajnalban, a László Kórházban érte a halál. Lapunk elérte a legidősebb unokáját, Benjamint. A fiatalember Nagy-Britanniában jár orvosi egyetemre, genetikát tanul, az a terve, hogy továbbviszi nagyapja örökségét.

– Sokat voltam nála a kórházban, el tudtam búcsúzni tőle már többször – mondja Benjamin. – Régóta beteg, sokszor volt nagyon rosszul. Az utolsó napokban valamelyikünk mindig mellette volt. Megbékélt a halállal, békében ment el, a szerettei körében. Jó érzés ilyen csodálatos ember unokájának lenni. Még akkor is, ha kevesebb ideje jutott ránk. Remélem, hogy egyszer majd tovább tudom vinni azt, amit ő elkezdett. A Szent László Kórházban töltötte az utolsó napjait, a hematológiai és őssejt-transzplantációs osztályon. Ott a legjobb kezekben volt.

Élete utolsó időszakában felesége, Erzsébet fogadta hívásait, intézte minden ügyét és gondoskodott a nyugalmáról.

Czeizel Endre öt gyermeket hagyott maga után. Három felnőtt gyereke korábbi házasságából született, míg a kilencéves Andris és az egyéves Fanni fiatal szerelmétől, Dórától. 

Fodor János, a BÉZS Rádió vezetője fejet hajtott Czeizel munkabírása előtt, aki műsorvezetői szerepet vállalt a rádiónál, noha állapota a kemoterápiás kezelés ellenére is fokozatosan romlott.

– Rendkívül alázatos, elképesztő precizitással megáldott ember volt. A betegsége miatt nem tudott bejárni a stúdióba, így mi mentünk a lakására, és ott rögzítettük az adásait – mesélte a Borsnak János.

– Néhány hete beszéltem vele utoljára. Még eltudtam neki mondani, hogy az édesapám, Juhász Ferenc költő által a születésnapjára írt köszöntő nyomtatásban is megjelenik. Ezt Endre nagyon szerette volna – mondta a Borsnak megrendülten Juhász Anna, a professzor 80. születésnapi ünnepségének megálmodója.

– Akkor aktívan részt vett a szervezésben, a soraink között már ott volt a búcsú és ezt ő is tudta, noha nagyon akart élni. 

Czeizel Endre 2012 nyarán tudta meg, hogy a leukémia legdurvább fajtájától szenved, de csak egy évvel később beszélt róla nyilvánosan. Több kemoterápiás kezelésen is átesett, és mindvégig tudatában volt, hogy betegsége gyógyíthatatlan, mégis elképesztő munkabírással dolgozott. Külföldre is elment előadást tartani, napi 10-12 pá­cienst fogadott, könyvet írt, nem tudott otthon pihenni.

A Bors munkatársának áprilisban még így nyilatkozott. 

– Félek a haláltól, nagyon félek, de elkerülhetetlen. Csak abban bízom, hogy nem fog fájni.

Ez a kívánsága teljesült.