Imádott vidéki házába, Fülére vonult vissza a nagybeteg Bajor Imre. A kis falu most a szokottnál is csendesebb, mintha minden lakója a kórral küzdő színészért szorítana, akárcsak az egész ország.
Karnyújtásnyira a Balatontól, egy apró patak völgyében, ősfákkal, bokrokkal borított dombok között fekszik Füle. Az alig nyolcszáz lelkes Fejér megyei település lakóit napok óta egyetlen dolog foglalkoztatja: a falu büszkeségének, az ország Kicsihuszárjának állapota.
Hosszú hetek óta nem látták, pedig a színész ide, a vidéki nyugalomba vonult vissza, hogy megküzdjön betegségével. Füle azóta mintha lábujjhegyen járna, még a kocsma is bezárt, az utca néptelen. Pénteken ottjártunkkor a szülők épp hazavitték az óvodából a gyerekeket, a postán ketten álltak sorba, és a napilapok címoldalait böngészték: mi hír a falu leghíresebb lakójáról?
Beszélni azonban egyikük sem akar róla, hallgatásukkal fejezik ki együttérzésüket. Még a jegyzőtől sem sikerül információhoz jutni.
– Nem találkoztam még vele, nem volt dolgunk egymással – feleli kurtán a kérdésünkre.
Bajor házának kapuja zárva. A szemközti temetőben épp búcsúztatnak valakit, a ház mögötti dombon pedig a falu két temploma foglalja keretbe a tájat.
Az udvar végében sebesen zúgó patak, a színész ebbe szeretett bele első látásra. Azóta itt töltötte élete talán leggondtalanabb, legszebb éveit, kedélyes borozgatások, baráti beszélgetések, balatoni vitorlázások közepette pihenve ki a városi hajszát.
Máskor mindig nyitva állt a ház kapuja a barátok előtt, most zárva. Csendes a kis falu utcája
A kapucsengő éles hangjára Bajor szerelme, Ildikó felel. Csak annyit mond, köszönik, most nem élnek a lehetőséggel, nem nyilatkoznak. Meg kell értenünk őt. A falubeliek is ezt teszik.
A Polgárdi felé induló autóbuszra többen várnak, természetesen a megállóban is Bajor Imre betegsége a téma.
– Milyen jóízűeket nevettek itt a központban, hétről hétre. Megnevettetett aprót és nagyot. Emlékeztek? – nosztalgiázik egy idősödő hölgy a körülötte álló ifjabbaknak. Amikor megszólítjuk, és eláruljuk, miért jöttünk, kérdeznünk sem kell.
– Amiben tudunk, segítünk nekik, ha kell, és mindenben támogatjuk őket. De amilyen életerős, vidám ember, kizárt, hogy ne szedje össze magát hamar. Itt mindenki szereti és szorít neki – mondta a hölgy, aki a nevét nem árulta el, csak annyit tett még hozzá: ezt Füle mondta.
