Klapka György alkalmazottja volt Fábry Sándor. Kikiáltót keresett árveréseire, és a leendő showmanben meg is találta. Felvette, mert jó szövege volt, ráadásul luciferi figurának látta.
Elképesztő történeteket ismerhet meg a nagyérdemű az ország egyik legsikeresebb vállalkozójáról, akinek csütörtökön jelent meg a vagyonszerzési tankönyvnek is beillő önéletrajzi könyve. Az Aranyember, az én történetem című kötetben külön fejezet foglalkozik az antik biznisszel, azon belül is egy akkoriban még ismeretlen, szemtelenül tehetséges és Klapka szerint fura kinézetű fickóval, aki ma már az ország legsikeresebb showmanje.
– Kerestem egy karakteres embert, aki nemcsak a kalapács leütéséhez ért, hanem képes lendületben tartani egy aukciót, frappáns, és közben el is szórakoztatja a licitálókat, hogy jó hangulatban cseréljenek gazdát a szebbnél szebb portékák – meséli a Borsnak Klapka György.
– Egy jótékony célú árverésen figyeltem fel egy pasira, aki nagyon különleges volt. Nem színész, nem ismert ember, egy senki, de valami zseniális, ördögi volt az ábrázata, és maga Lucifer is elégedett lett volna a mosolyával. Ő volt Fábry Sándor.
Klapka árverései először sikeresek voltak, aztán ráfizetés lett az üzlet, pont a sátáni mosolyú kikiáltó miatt: Sándort a negyedik aukcióra annyira megszerette a közönség, hogy már nem az antik festményekért, hanem a show, a körítés miatt mentek Klapka üzletébe.
– Disznó vicceket mesélt, a rókabundás rózsadombi asszonyságok fuldokolva röhögtek az előadásain – emlékszik vissza Klapka. – De senki nem vett semmit, ezért hamarosan elváltak az útjaink. Nélküle unalmassá vált az egész, maradt a kirakatokban elhelyezett portékák árusítása.
– Nem lepődtem meg, amikor évekkel később feltűnt a tévé képernyőjén, és azt is tudtam, hogy baromi sikeres lesz. Az a neki való műfaj, mert nincs mellette senki és semmi, akit vagy amit el tudna homályosítani az ördögi mosolyával és a lehengerlő személyiségével.
