A szülőszobán derült ki, hogy farfekvéses a babám

A 18. heti ultrahangon mondták, hogy van egy kis eltérés a baba szívében és a kis agyában. Elküldtek genetikára, ott volt magzatvíz-vizsgálat is. Szerencsére minden negatív volt. A 30. héten kiderült, hogy kislány, ekkor fejvégű volt a fekvése, több ultrahang nem volt.

Szülés előtt kb. két héttel vásárolni mentem, és nagyon elkezdett görcsölni a hasam. A boltos csajszi mentőt akart hívni, de megegyeztünk abban, hogy elkísér egy darabig, közben hívjuk a férjemet, hogy vegyen át tőle. Ekkor mondtam neki, hogy megfordult Hajnal (ez lett a neve), ebből császár lesz.

Rutin ctg-re kellett mennem január 15-én 10 órára. Pécsen szültem, mire felértem a nagy dombon, beindultak a fájások. Feltettek a gépre, szóltam, hogy fájásaim vannak. Kb. 45 perc alatt kész volt a vizsgálat, azt mondta a doktornő, hogy menjek haza, húszperces fájásokkal nem tud mit csinálni. Hazajöttem, kitakarítottam, megfőztem, átnéztem a bőröndöt, hívtam a sógornőmet, hogy jön-e velem. Pont dolgozott. Ez volt délben, háromra odaért hozzánk. Hívtuk a mentőket, 15 perc alatt értek ki (ennyi idő alatt gyalog is beértem volna).

Kiszálltam a mentőből, felvittek a szülőszobára, feltettek ctg-re. Egy óra múlva kiküldtek sétálni, ekkor voltam 2 ujjnyira kitágulva. Sétáltunk egy órát, elment a nyákdugó, visszamentem a szülőszobára. Ekkor 3 ujjnyi voltam. Öt óra lehetett ekkor, egy óra ctg, aztán azt mondták, utána kiengednek sétálni, de nem engedtek. Beengedték szegény sógornőmet. Hét óra felé kérdezték, hogy várjunk-e még, vagy gyorsítsák meg. Mondtam, hogy gyorsítsák. Kaptam oxitocint. A magzatburkot repesztették, ott meglepődött a szülésznő, és kérdezte, hogy fekszik a baba. Mondtam, hogy fejjel lefelé. Tíz perc múlva jött a doktornő, aki megvizsgált, és mondta, hogy nem fejjel lefelé van. Megijedtem. Hozott egy ultrahang gépet, megnézte a babát, mondta, hogy faros.

Elkezdtem sírni, hogy ettől féltem a legjobban. Mondta a doktornő, hogy meg tudom szülni spontán, csak kell epidurális, ha sürgős császár kéne. Belementem. Egy gyakornok akarta beadni, de mikor tizenötödszörre sem sikerült neki, jött a doktornő és ő adta be. Így tizenhatodszorra beadták. (Nagyon fájt utána a derekam, már sírtam, hogy hagyjanak békén.)

Nyolc óra körül jártunk. Egyszerre két fájdalomcsillapítót adtak be, így nem éreztem a tolófájást sem. Amikor kiabáltak, akkor kellett nyomni. Nagyon elfáradtam, de nyomtam. A baba válla beragadt (egy hangom se volt, csak a könnyem potyogott, és erre azt mondta a doktornő, hogy egy hisztis picsa vagyok). Két nyomás után már sírt is a kicsi lányom, elvitték, megmérték, addig a méhlepényre vártunk, ami le volt tapadva, így kézzel szedte le. Összevarrt, megdicsért, és mondta, hogy a lányom jól van. 2880 gramm és 49 cm volt.

Szörnyű volt ez a szülésélmény, szegény sógornőm akkor mondta, hogy ő nem fog szülni. Egy év és 13 nappal később meglett a babája. Könnyű szülést mindenkinek!

Sztella

Olvass még farfekvéses szülésekről!

Reggel még dolgoztam, este megszültem farfekvéses babámat

Azt hittem, nem éli túl a szülést a kisfiam

Farfekvéses babát szültem természetes úton