

A gerinc a test tartóoszlopa, amely folyamatos terhelésnek van kitéve. Ülés, állás, emelés, sport, sőt akár alvás közben is igénybevétel éri. Amennyiben az izmok, szalagok vagy porckorongok egyensúlya felborul, fájdalom jelentkezhet. A hát- és derékfájás nem önálló betegség, hanem tünet, amely különböző elváltozásokra utalhat.

A degeneratív gerincbetegségek alapvetően a gerinc fokozatos elhasználódásához kapcsolódnak. Ebbe a körbe tartozik többek között a gerinccsatorna szűkület, bizonyos instabilitások, a porckorong megbetegedései, valamint az ideggyökök nyomása mögött álló gerincelmeszesedés. Habár az alapfolyamat hasonló, a gyógyulás nem egyetlen diagnosztikai módszeren vagy műtéti megoldáson múlik.
A hát- és derékfájás leggyakoribb oka az izomeredetű túlterhelés. Hosszú ideig tartó ülés, helytelen testtartás vagy hirtelen mozdulat következtében az izmok görcsössé válhatnak. Ez a görcs védelmi reakció, amely fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoz.
Porckorong elváltozás, például porckorongsérv esetén az ideggyök nyomás alá kerülhet, ami a fájdalom mellett zsibbadást vagy végtagba sugárzó panaszokat is eredményezhet. Degeneratív kopásos folyamatok idősebb korban gyakoribbak, de fiatalabbaknál is előfordulhatnak, különösen mozgáshiányos életmód esetén.
A stressz szerepe sem elhanyagolható. A tartós feszültség fokozza az izomtónust, különösen a vállöv és a deréktáji izmok területén. Ez hosszabb távon krónikus fájdalomhoz vezethet.
Az elváltozásokhoz társuló panaszok jól felismerhetők: megjelenhet nyaki vagy deréktáji gerincfájdalom, illetve az ideggyök érintettségére utaló, végtagba kisugárzó fájdalom, amely a karokban és az alsó végtagokban egyaránt jelentkezhet. Emellett zsibbadás, súlyosabb esetben izomgyengeség, járászavar, valamint vizelet- és széklettartási problémák is kialakulhatnak.
Fontos különbséget tenni az akut és a krónikus forma között. Az akut fájdalom néhány nap vagy hét alatt javulhat megfelelő kezeléssel, míg a krónikus panasz három hónapnál tovább fennáll.
A gerincproblémák egy része megelőzhető, más részük azonban nem befolyásolható tudatosan. Az eltérések hátterében genetikai adottságok, helytelen testtartás vagy nem megfelelő testtömegindex is állhat. Ezekhez társulhatnak munkavégzésből fakadó speciális testhelyzetek és terhelések.
„Sajnálatos módon a rendszeres mozgásra, sportolásra kevesen fordítanak időt, pedig az úszás a krónikus fájdalom megelőzésének, ha pedig az már kialakult, a kezelésének is eszköze” – magyarázta lapunknak dr. Fehér Máté idegsebész szakorvos.
Felmerül a kérdés, mi történik akkor, ha a tartós hát- vagy derékfájdalmat figyelmen kívül hagyjuk. Dr. Fehér Máté szerint az esetek 99,9 százalékában – különösen fiataloknál – egyszerűbb okok húzódnak meg a háttérben, mint a megerőltetés, a rossz testtartás vagy a túlsúly. Ilyenkor nem idegsebészeti beavatkozásra van szükség, hanem életmódváltásra: rendszeres mozgásra és megfelelő táplálkozásra.
Kisebb arányban, főként idősebb korban azonban komolyabb elváltozások is okozhatják a gerincfájdalmat. Ide tartoznak a degeneratív betegségek, daganatos kórképek, illetve a csontritkulás következtében kialakuló csigolya-összeroppanások, amelyek mindenképpen alapos kivizsgálást igényelnek. A szakorvos hangsúlyozta: amennyiben a konzervatív kezelés – pihenés, ágynyugalom, fájdalomcsillapítók alkalmazása – ellenére egy-két hónapon belül nem tapasztalható javulás, érdemes idegsebészhez fordulni, kortól függetlenül.
A lényeg röviden
A hát- és derékfájás gyakori, de nem elhanyagolható tünet. A legtöbb esetben életmódbeli változtatásokkal és célzott kezeléssel jól befolyásolható. A korai felismerés, a mozgás és a tudatos testhasználat kulcsszerepet játszik abban, hogy a panasz ne váljon krónikussá.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.