Fáj a hátad, görcsöl a nyakad? Lehet, hogy az állkapocs rossz pozíciója állhat a háttérben

Az állkapocs helyzete és a testtartás között szoros, kétirányú kapcsolat van. Ebből fakadóan megeshet, hogy szó szerint minden a fogaidnál kezdődik. Még az is előfordulhat, hogy nem csupán az ülőmunka miatt görnyedsz vagy éppen feszíted meg a derekadat, hanem egyszerűn csak rosszul zárod a fogsorodat.

• Az állkapocs pozíciója képes előre vagy hátra tolni a testsúlyt, ezzel megváltoztatva a testtartást.
• A felső vagy alsó állkapocs előrehelyeződése más-más gerincszakaszon okoz feszülést.
• Gyakorlati tippek, amelyekkel javíthatsz a helyzeten, és megszabadulhatsz az állandó panaszoktól.

Az állkapocs pozíciója összefügg a testtartással? 

Az emberi test nem különálló alkatrészekből áll, hanem egy finoman összehangolt rendszerből. Létezik egy láthatatlan tengely, amely összeköti az állkapcsodat és a gerincedet: az állkapocs helyzete közvetlen idegrendszeri és izomlánc-kapcsolatban áll a nyakkal, a vállövvel és a gerinccel. Ha a fogsor zárása harmonikus, a fej súlypontja optimálisan helyezkedik el a gerinc felett. Amint ez az egyensúly felborul, a test kompenzálni kezd. A kompenzáció pedig ritkán marad helyi szinten: továbbterjed a nyaki szakaszra, a hátra, a derékra. Ezért van az, hogy egy ártatlannak tűnő harapáshiba akár teljes testtartásváltozást is okozhat. Ugyanakkor a fordított irány is létezik. A kérdés nem az, hogy van-e kapcsolat, hanem az, hogy melyik indítja el a láncreakciót.

Hogy áll az állkapcsod?

Ha a fogsorod jól zár: a fej súlya egyensúlyban van a gerincoszlop felett, a test függőlegesen szerveződik. Ilyenkor a vállak kevésbé esnek előre, a mellkas nyitottabb, a gerinc természetes görbületei harmonikusan működnek.
Amennyiben a felső állkapocs előrébb helyezkedik el: a fej súlypontja előre tolódik. A test erre gyakran előre görnyedéssel reagál: a nyak előre csúszik, a vállak beesnek, a testsúly az elülső láncra terhelődik. Ez hosszú távon nyaki fájdalmat, vállövi feszülést és hátközépi problémákat okozhat.
Ha viszont az alsó állkapocs áll előrébb: a test sokszor hátrafelé tolja a súlypontját, mintegy ellensúlyozásként. Ez a deréktáji szakaszon fokozott terhelést hozhat létre: a medence billen, az ágyéki görbület megváltozik, a gerinc nem egyenesnek, hanem feszesen megtörtnek hat.

Lehet, hogy a testtartás formálja az állkapcsot?

Egy másik elmélet szerint az állkapocs nem az ok, hanem a következmény. Ha tartósan előreesett fejjel ülsz, sokat görnyedsz, vagy aszimmetrikusan terheled a tested, a nyak és az állkapocs izmai folyamatos alkalmazkodásra kényszerülnek. Idővel ez az állkapocs nyugalmi helyzetét is megváltoztathatja. A gerinc eltérései – például fokozott háti görbület vagy medencebillenés – az egész izomláncot áthangolják. Az állkapocs ebben az esetben felveszi azt a pozíciót, amelyben a test a legkevesebb energiát használja. Ez magyarázat lehet arra, miért jelenik meg fogszorítás, állkapocsfeszülés vagy harapási eltérés olyan embereknél is, akiknek korábban nem volt fogászati problémájuk.

Akkor most melyik az igaz?

Az állkapocs és a testtartás kölcsönösen hatnak egymásra, és könnyen kialakulhat egy ördögi kör: a rossz harapás rontja a tartást, a rossz tartás tovább torzítja az állkapocs helyzetét. Éppen ezért egyre több szakember hangsúlyozza a komplex szemléletet, ahol a fogazat, a testtartás, a mozgás és az idegrendszer együtt kerül vizsgálatra.

Hogyan lehet javítani az állkapocs helyzetén? 

A jó hír az, hogy az állkapocs–testtartás kapcsolat nem egyirányú csapda, hanem egy olyan rendszer, amely tudatos beavatkozással újraprogramozható. Nem egyetlen csodamegoldásról van szó, hanem több, egymást erősítő lehetőségről.

1. Lehet, hogy fogszabályzó kell?

Ha a probléma strukturális – vagyis a fogsor zárása, az állcsontok helyzete eltér az ideálistól –, akkor a fogszabályozás és harapáskorrekció valódi alapmegoldást jelenthet. A helyesen záródó fogsor nemcsak esztétikai kérdés: segít abban, hogy a fej súlypontja visszakerüljön a gerinc fölé. Nem véletlen, hogy sok esetben a nyaki és háti panaszok enyhülése is megfigyelhető, miután a harapás rendeződik.

2. Befolyásolható az állkapocs helyzete

Meglepően sokan egész nap szorítják a fogaikat anélkül, hogy ez tudatos lenne, lehet, hogy te is éppen ezt teszed. A helyes nyugalmi állkapocshelyzetben a fogak nem érnek össze, de egyvonalban helyezkednek el, a nyelv lazán a szájpadláson pihen, az ajkak finoman zártak. Ennek tudatosítása már önmagában csökkentheti a nyaki és vállövi feszülést, és finoman segíti a gerinc természetes tartását.

3. Segíthet az állkapocs torna?

Ahogy a test többi izma, úgy az állkapocs körüli izomzat is tanítható. Gyengéd mobilizáló és koordinációs gyakorlatok segíthetnek visszaállítani az egyensúlyt a rágó-, nyak- és arcizmok között. Ezek nem erőltetett edzések, hanem finom újrahuzalozások – sokszor már napi pár perc is érezhető változást hoz.

4. Testtartás-terápia és mozgás

Mivel a kapcsolat kétirányú, az állkapocs javítása önmagában ritkán elég. Gyógytorna, manuálterápia, tartásjavító mozgásformák, mint például jóga, pilates vagy funkcionális tréning segítenek abban, hogy a test elfogadja és megszokja az új állkapocs-helyzetet. Így nem alakul ki újabb kompenzáció máshol a gerinc mentén.

Az állkapcsod nem csupán előre és hátra tolódhat el, hanem oldalirányba is, ami gerincferdülést okozhat. Ha szeretnél erről többet megtudni, nézd meg ezt a videót:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: