

Sokan csak legyintenek a gyomorégésre, aztán egy-egy késő esti pizza után már nehéz ignorálni a felerősödő tüneteket. A reflux kezelése valójában lassú, odafigyelést igénylő folyamat. Ha egyszer elkezdünk tudatosabban figyelni, hamar kiderül, milyen apróságok számítanak igazán. Lássuk hogyan kezdj neki a refluxkezelésnek!

A refluxbetegség az, amikor a gyomorsav visszacsorog a nyelőcsőbe, ahol már nincs olyan védelem, mint a gyomorban. Ilyenkor jön az égő érzés, a nyomás, a savas szájíz. A refluxbetegség legtöbbször nagyon egyszerű szokások alapján alakul ki: a rohanó étkezések, a stresszes napok, a túl sok szénsavas ital vagy akár a túl szoros nadrág.
A legtöbb refluxos előbb-utóbb felfedezi, hogy bizonyos ételek rendre problémát okoznak. Feljön a sav és fáj a gyomor. Nem kell feltétlenül azonnal feketelistára tenni őket, a legjobb, amit tehetünk, nem a szigorú tiltólista, hanem a saját testünk megfigyelése.
A tej egyéni hatású: van, akinél gyors megkönnyebbülést hoz, másnál éppen fokozza a tüneteket. Érdemes lassan, kíváncsian próbálgatni, mi hogyan hat ránk.
A refluxbetegség kezelése nemcsak arról szól, mit eszünk, hanem arról is, hogyan élünk. Egy-egy apró módosítás meglepően sokat számít. Például:
Egy könnyű esti séta jót tesz a gyomornak, főleg, ha egyébként rohanva szoktunk enni.

Sokan meg vannak győződve arról, hogy ők biztosan nem refluxosak, mert soha sincs gyomorégésük. Az orvosok viszont egyre gyakrabban találkoznak a „csendes reflux” nevű változattal. Ez alattomosabb forma: nem éget, nem mar, mégis okozhat hosszan tartó rekedtséget, makacs köhögést, torokkaparást, sőt a fogzománc lassú romlását is. A sav időnként egészen a torokig feljut, és ott dolgozik „csendben”. Ezért fordul elő, hogy hónapokig jár valaki fül-orr-gégészhez vagy fogorvoshoz, mire kiderül, hogy valójában a gyomorból indul ki minden.
Az endoszkópia, vagyis gyomortükrözés a legismertebb, amikor egy apró kamerával megnézik a nyelőcsövet és a gyomrot. Emellé gyakran kérnek 24 órás savmérő vizsgálatot, ami végigköveti, mennyi sav áramlik vissza a nap során.
Van impedancia mérés, ami azt is kimutatja, hogy nemcsak savas, hanem akár kevésbé savas folyadék is visszajut-e. A manometria pedig a nyelőcső izmainak működését vizsgálja, és megmutatja, hogy a záróizom megfelelően tart-e. Ezek az eljárások elsőre ijesztőnek tűnhetnek, de valójában óriási segítséget jelentenek: tiszta képet adnak arról, hogy pontosan mi zajlik odabent.
Ha a tünetek tartósak, éjszakánként is visszatérnek, vagy a természetes módszerek mellett sem enyhülnek érdemben, akkor érdemes szakemberhez fordulni. A hosszú távú reflux nem játék: idővel irritálhatja a nyelőcső falát, és jobb előzni, mint kezelni. A megfelelő diagnózis és kezelés viszont valódi megkönnyebbülést hozhat.
A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.
Az alábbi cikkeinket se hagyd ki:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.