Őszi óraátállítás: ez a plusz egy óra alvás ára, amiről kevesen beszélnek

Közeledik az őszi óraátállítás, amikor hivatalosan is beköszönt a téli időszámítás. Cikkünkben eláruljuk, mikor számíthatsz rá, illetve megtudhatod, hogy ez az apróságnak tűnő dolog miért borítja fel a szervezeted, és mit tehetsz, hogy mihamarabb helyrebillentsd a belső ritmusod.

Mikor lesz az őszi óraátállítás?

Idén október 26-án, vasárnap hajnalban kell visszatekerni az órát éjjel 3 órakor 2 órára. Ezzel hivatalosan is kezdetét veszi a téli időszámítás. A legtöbb telefon és okoseszköz időmérője magától átáll, de a karórákat és a régi faliórákat manuálisan kell átállítani. Sokan ilyenkor örülnek a plusz egy óra alvásnak, de van, aki már előre sóhajtozik, mert tudja, hogy a teste nem vált ilyen könnyedén. 

Miért visel meg minket ennyire a váltás?

Amikor visszaállítjuk az órát, a szervezetünk belső ritmusa is kibillen. Ez a cirkadián ritmus, amely szabályozza, mikor vagyunk ébren, hogyan változik az energiaszintünk a nap folyamán, valamint hatással van az alvásunk minőségére is. Egy óra eltérés ugyan nem tűnik soknak, de pont elég ahhoz, hogy a test és az agy összevesszen egy időre. A szervezet nem tud azonnal alkalmazkodni, ezért pár napig könnyen érezhetjük magunkat fáradtabbnak, szétszórtabbnak és ingerlékenyebbnek. A fiatalabb, egészséges emberek általában észre sem veszik az óraátállítást, de az idősebbek, a túlterheltek és a krónikus betegek számára ez a kis változás is megterhelő lehet. Ilyenkor hosszabb lehet a reakcióidő, nehezebben megy a koncentrálás, és türelmetlenebbek is lehetünk, nem beszélve a depresszióra való hajlam felerősödéséről. Utóbbi oka, hogy az óra visszaállítása miatt korom sötétben kelünk, ez pedig már önmagában rányomja a bélyegét a hangulatunkra.

Kik érzik meg leginkább az óraátállítást?

Vannak, akiknek szinte meg sem kottyan, másoknál viszont napokig problémát okoz. A legérzékenyebbek általában:

• az alvászavarban szenvedők;
• az idősek, akiknek a biológiai ritmusa lassabban alkalmazkodik;
• a pszichés problémákkal élők;
• és azok, akik rendszertelen életmódot élnek vagy sokat dolgoznak éjszaka.

Náluk a váltás erősebben felboríthatja a bioritmust, ami fejfájást, levertséget, koncentrációs nehézséget és szorongást okozhat.

Milyen tünetekkel járhat, ha felborul a cirkadián ritmus?

Ha a cirkadián ritmus, vagyis a szervezet belső biológiai órája kibillen az egyensúlyából, annak a test és a lélek is megérzi a hatását. A tünetek eleinte apróságnak tűnhetnek, de hamar kimerítővé válhatnak. Ilyen tünetek lehetnek például:

• általános rossz közérzet;
• fejfájás vagy migrén;
• tartós fáradtságérzet;
• fokozott ingerlékenység, levertség;
• nehezebb koncentráció, figyelmetlenség;
• emésztési panaszok;
• csökkent étvágy;
• alvászavarok, például álmatlanság;
• a szív működését érintő panaszok.

Hogyan segíthetsz a testednek átállni?

Néhány egyszerű trükkel sokat tehetsz azért, hogy az óraátállás ne viseljen meg. 

1. Kezdj el fokozatosan átállni. Pár nappal korábban feküdj le mindig 10-15 perccel korábban, így a testednek lesz ideje hozzászokni az új ritmushoz.
2. Mozogj mindennap. A séta, a jóga, egy kis reggeli torna vagy akár a kutyasétáltatás is serkenti a keringést és segíti az ébredést.
3. Amint lehet, engedd be a fényt. Reggel húzd szét a függönyt, hogy ha kivilágosodik, természetes fény járja át a teret. Ez segít a biológiai órádnak újra beállni.
4. Ne egyél nehezet este. A túl késői, zsíros vacsora megnehezíti az elalvást, így a szervezet még nehezebben tud pihenni.
5. Kerüld a képernyőket elalvás előtt. A telefon és a laptop fénye akadályozza a melatonin, vagyis az alvást segítő hormon termelődését.
6. Tartsd meg a ritmust. Ha lehet, mindennap ugyanabban az időben feküdj le és kelj fel.

Ha mindezt betartod, jó eséllyel pár nap alatt visszanyered a megszokott energiádat.

Miért nem szüntetik már meg az óraátállítás gyakorlatát?

A kérdés jogos, hiszen az óraátállítást eredetileg energiamegtakarítási céllal vezették be, de mára ez a hatás elenyésző. Az unióban 2019-ben már döntés született a rendszer megszüntetéséről, de a tagállamok azóta sem egyeztek meg abban, melyik időszámítás maradjon állandó. Amíg ez nem dől el, marad a régi rend, vagyis évente kétszer tekerjük az órát, és próbáljuk minél zökkenőmentesebben átvészelni a váltást. 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: