Bárkit utolérhet a rettegett betegség: tudj meg mindent az Alzheimer-kórról

Az Alzheimer-világnapot minden évben szeptember 21-én tartják. Több mint 25 éve ezen a napon fordítja a világ közösen a figyelmét az Alzheimer-kórral élőkre és azokra, akik nap mint nap mellettük állnak. A Nemzetközi Alzheimer Társaság kezdeményezésére indult program mára globális mozgalommá vált: célja, hogy eloszlassa a tévhiteket, javítsa a tudatosságot, és hangsúlyozza, hogy a demenciával élők támogatása közös felelősségünk.

Mi történik az agyban?

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa. Olyan alattomosan előrehaladó idegrendszeri betegség, amely során az agy bizonyos területein lerakódások, úgynevezett plakkok képződnek. Ezek lassan rontják a memória, a gondolkodás és a mindennapi cselekvések képességét. 

– hívja fel a figyelmet dr. Joó Zsuzsanna háziorvos.

Hogyan csökkenthetjük az Alzheimer-kór kockázatát?

Az Alzheimer-kór kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Kutatások szerint az esetek közel felénél hét fő kockázati tényező állhat a háttérben: cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, depresszió, kevés szellemi aktivitás vagy alacsony iskolázottság, illetve mozgásszegény életmód. Ezeknek a többsége életmódváltással befolyásolható. 

Ezekre figyelj az Alzheimer-kór kockázat csökkentése érdekében:

• Mozgás: a rendszeres testmozgás (séta, torna, kerékpározás) élénkíti a keringést, ezzel csökkenti a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázatát, amelyek mind szoros kapcsolatban állnak a demenciával.
• Egészséges életmód: a dohányzás 45 százalékkal növeli az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét, de a leszokás után a kockázat visszaáll a nemdohányzók szintjére. A túlzott alkoholfogyasztás szintén ártalmas.
• Rendszeres orvosi vizsgálatok: a vérnyomás, a koleszterin- és a vércukorszint ellenőrzése, valamint a testsúly karbantartása kulcsfontosságú. A magas koleszterinszint és a kezeletlen cukorbetegség megduplázhatja a demencia kialakulásának kockázatát.
• Táplálkozás: a zöldségek, halak, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák rendszeres fogyasztása nemcsak a szívnek tesz jót, hanem a szellemi teljesítőképességet is támogatja.
• Szellemi aktivitás: a tanulás, rejtvényfejtés, nyelvtanulás vagy új hobbik kipróbálása segít karbantartani az agyat. 
• Társas kapcsolatok: a közösségi élet, a barátokkal és családdal való kapcsolódás védelmet nyújt a magány és a leépülés ellen. A depresszió azonban – akár kockázati tényezőként, akár korai tünetként – fokozhatja a veszélyt.
• Fejvédelem: a súlyos vagy ismétlődő fejsérülések hosszú távon növelhetik az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét, ezért sport közben mindig érdemes védőfelszerelést használni.

Amit nem tudunk befolyásolni

Az életkor a legnagyobb rizikó: 65 év felett ötévente duplázódik a betegség valószínűsége. Genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, bár az öröklődő forma ritka – az esetek kevesebb mint 5 százalékában fordul elő.

– fogalmaz dr. Joó Zsuzsanna.

Az Alzheimer-világnap emlékeztet arra, hogy bár a betegséget ma még nem tudjuk meggyógyítani, sokat tehetünk a megelőzésért és a tünetek lassításáért. Fontos, hogy odafigyeljünk az érintettekre és a családjaikra, hiszen a megfelelő gondoskodás és támogatás érdemben javíthatja az életminőséget. 

A demencia megelőzése

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: