A kéz és a láb zsibbadásának számtalan egyszerű, kézenfekvő oka lehet, azonban ha a tünet visszatérően jelentkezik, akár komoly probléma is állhat a háttérben.
Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az alapbetegséget kell kezelni a kínzó tünetek megszűnéséhez.
Ha a központi idegrendszeren kívüli idegrostok károsodása miatt nem megfelelő a kommunikáció az idegrendszer és az egyes testrészek közt, perifériás neuropátiáról beszélhetünk. Akkor gyanakodhatunk erre a problémára, ha a végtagokban zsibbadás, bizsergés jelentkezik, vagy éppen érzéskiesést tapasztal a páciens. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem, vagy kevésbé érzi a fájdalmat, a hőt az adott testrészen. Ritkábban, de a karokban, lábakban olyasmit érez az érintett, ami valójában nem létezik. Ha az idegek tovább károsodnak, izomgyengeség is társulhat a tünetekhez, ami idővel akár izomsorvadássá is fajulhat. Ekkor már előrehaladott neuropátiáról beszélhetünk, amit semmiképp sem érdemes megvárni, és már az első tüneteknél orvoshoz kell fordulni.
Ha beütjük könyökünket, elzsibbad az alkarunk, ugyanis megnyomtuk a könyökideget. Ha azonban az ehhez nagyon hasonló zsibbadás vagy a fent említett bizsergés, érzéskiesés többször vagy tartósan jelentkezik, valószínűleg komolyabb dolog állhat a háttérben.
Többek közt az alábbi betegségek, állapotok jöhetnek szóba:
„A gyakori okokon kívül természetesen még számos, jóval ritkább oka is lehet a végtagokban jelentkező zsibbadásnak, érzéskiesésnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az esetleges gyógyszer mellékhatást, a nyugtalan láb szindrómát, a hiperventillációs szindrómát és a pszichés okokat sem” – hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. – Vagyis az egyszerűbben diagnosztizálható betegségeken túl a zsibbadás kivizsgálása sokszor összetett feladat, amelybe akár több szakterület képviselőit be kell vonni, az ortopédustól a reumatológusig.
„Az orvosi vizsgálat első lépése annak megállapítása, hogy hol van a baj, mely testrész vagy testrészek az érintettek. Az okot a tünetből kiindulva kell megkeresni, eldönteni, hogy a központi idegrendszer vagy a perifériás idegrendszer problémája, illetve károsodása okozza-e” – ismerteti Jakab doktor. - A diagnózishoz széles körű fizikális vizsgálatok, többek közt hő- és fájdalomérzet-vizsgálat, illetve akár képalkotó diagnosztikai vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Maga a panasz akkor szüntethető meg, ha a hátterében meghúzódó alapbetegség gyógyítható. Például ha a betegség hátterében pajzsmirigy-működési zavar áll, akkor segíthet annak kezelése, a cukorbetegségnél természetesen a vércukorszintet kell rendben tartani, míg a hiányállapotoknál megoldást jelenthet a hiányzó anyag pótlása. Magát a perifériás neuropátiát azonban tünetileg is lehet kezelni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a torna, az izmok folyamatos erősítése. Az idegek ugyan regenerálódhatnak, de a neuropátia általában inkább csak karban tartható, a romlás lassítható vagy megállítható, tüneti kezelésre a későbbiekben is szükség lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.