A tüdőrák olyan betegség, amely a legtöbb esetben csak akkor okoz tüneteket, amikor már áttéteket képezett. A tünetek sokfélék lehetnek attól függően, hogy hol található a daganat, és hogy a betegség melyik fázisában van a páciens. A tüdőrák típusát és a betegség előrehaladottságát különféle diagnosztikus eljárásokkal lehet meghatározni.
Szomorú statisztika
A tüdőrák nem egységes betegség: számos fajtáját ismeri az orvostudomány. Két fő típusa a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák – az előbbi az esetek körülbelül egyötödét, az utóbbi pedig a négyötödét teszi ki a diagnosztizált eseteknek.A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákbetegség. Hazánkban minden negyedik, rák okozta haláleset tüdőrák következménye, évente mintegy 8000 beteget diagnosztizálnak tüdőrákkal, és a lakosság számához viszonyított előfordulási és halálozási arány sajnos nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. Az eurostat adatai alapján 2015-ben Magyarországon történt a lakosság számához képest a legtöbb tüdőrák általi haláleset (100.000 lakosból 89) a 28 uniós ország közül. A tüdőrák több mint kétszer annyi férfit érint, mint nőt, és leginkább az 50-70 éves korosztály a veszélyeztetett.
Milyen tünetek esetén gyanakodjunk?
Mivel a tüdőben kevés a fájdalomérzékelő receptor, ezért a daganat megjelenése eleinte nem jár fájdalommal, a beteg tünetmentes. A tünetek fokozatosan jelennek meg, elsőként sok esetben tartós, száraz köhögés jelentkezik, mert a daganat irritálja a környezetét. További tünet lehet a véres köpet, amely esetén – a vér mennyiségétől függetlenül – fontos azonnal felkeresni az orvost. Szintén gyanakvásra adhat okot az elhúzódó, visszatérő tüdőgyulladás – ez esetben a daganatsejt elzárja a légutak adott részét, a hörgők beszűkülnek, begyulladnak. Jellemző lehet a légszomj, a rekedtség és a mellkasi fájdalom is.A betegség előrehaladtával a tünetek is változnak, attól függően, hogy hol, melyik szervben képzett áttétet a daganat.
Minél korábbi stádiumban sikerül a tüdőrákot diagnosztizálni, annál nagyobb az esély arra, hogy személyre szabott, célzott terápiával legyőzhető a betegség, vagy hosszabb ideig fenntartható a megfelelő életminőség. Késői diagnózis esetén minderre kisebb az esély, illetve a daganat már valószínűleg áttétes, és kevésbé műthető. A vizsgálatok első lépéseként mellkasröntgen felvétel készül, amelyet CT vizsgálat és hörgőtükrözés – szövettani vizsgálat - követhet a biztos diagnózis felállítása érdekében.Sokat tehetünk önmagunkért és környezetünkben lévőkért, ha odafigyelünk a tünetekre, nem legyintünk egy elhúzódó köhögésre, tüdőgyulladásra, figyelünk a szervezetünk jelzéseire!
A jövő
A rákbetegségekkel szembeni küzdelemben új irányok jelentek meg az elmúlt években.Ezek közül az egyik irány az onkolitikus viroterápia - egy vírusterápia- mely kétféle hatásmechanizmussal veszi fel a küzdelmet a rosszindulatú daganatokkal szemben. Egyrészt a vírus kifejezetten a rákos sejtekben szaporodik, elpusztítva azokat. Másrészt a vírusfertőzés javítja az immunrendszer képességét arra, hogy felismerje ezeket a rákos sejteket. Az immunrendszer ennek hatására elpusztítja mind a fertőzött, mind a nem fertőzött rákos sejteket, gátolva a daganat további növekedését.Egy másik ígéretes kutatási irány a géndiagnosztika, amely szerint a daganat génhiba eredménye, tehát nem a tumorsejtet kell elpusztítani, hanem a daganatsejt burjánzásáért felelős gént kell megtalálni és blokkolni, aminek ismeretében célzott, személyre szabott terápiára nyílik lehetőség.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
