Önnél limfómát diagnosztizáltunk...

Ennek két oka van – mondta a hirado.hu-nak Nagy Zsolt, az I. számú Belgyógyászati Klinika hematológiai osztályának osztályvezető főorvosa, az egyik a civilizációs ártalmak, mint a környezet szennyezés, az étkezés, a másik a sokkal jobb pathológiai és képalkotó diagnosztika.

A limfóma a nyirokrendszer sejtjeinek a rosszindulatú megbetegedése, és vannak olyan tünetei, amelyek általánosságban is jellemzőek a daganatos megbetegedésekre. Ilyen a testsúly 10 százalékát meghaladó fogyás 6 hónap alatt, az éjszakai izzadás, a gyengeség, a viszketés, a fáradékonyság, a láz, a vérszegénység és a fertőző betegségek gyakoribbá válása.

Ezek nagyon általános tünetek, amiket sajnos gyakran könnyű elnézni – magyarázta a szakember. Legtöbbször háziorvoshoz, bőrgyógyászhoz, reumatológushoz vagy gasztorenterológushoz megy a beteg, az ottani kivizsgálások pedig lassíthatják a valódi diagnózis felállítását, és nagyon sokan már későn kerülnek hematológushoz.

Ha valaki a nyirokcsomó megnagyobbodását tapasztalja, általában azonnal orvoshoz fordul, de korántsem mindig jellemző ez a tünet a limfómára. Ha a szakorvos úgy látja, akkor mintát vesznek a megnagyobbodott nyirokcsomóból, és patológiai vizsgálattal megállapítják, a limfóma 60-70 alfaja közül melyik okozza a betegséget. Majd képalkotó vizsgálattal (CT, PET CT ) meg kell határozni, hogy mennyire terjedt el a betegség a szervezetben.

Sok esetben gyógyítható vagy lassítható a betegség

A limfómának két nagy típusát lehet megkülönböztetni klinikai szempontból, az egyik az agresszív limfómák csoportja, ezek sajnos nagyon gyorsan növekednek és kezelés nélkül rövid idő alatt a beteg halálához vezethetnek – mondta Nagy Zsolt hematológus. A másik típusba tartozó ún. indolens limfómák hosszú évek után okoznak először tüneteket, 15-20 évig túl lehet élni egy ilyen betegséget, de a tudomány jelen állása szerint ez nem gyógyítható, csak lassítható.

A limfóma bármely életkorban előforduló, de nem öröklődő betegség. A Hodgkin-kór fiatal korban gyakoribb, 15-34 éves kor között, majd 55 év fölött.

Ez a limfómás megbetegedések 10-15 százaléka. A non-Hodgkin limfóma heterogén csoportjába tartozik a limfómás betegek 85%-a. A betegség incidenciája a korrál nő, a diagnózisakor az átlagéletkor 65 év.

Új, célzott kezelési mód: az immunterápia

Az agresszív limfómák gyógyulási aránya a hagyományos kemoterápiával 40 százalék körül volt régebben, azonban a kezelés a szervezet egészséges sejtjeit is károsítja.

Napjainkban az immunterápia célzott gyógyításra ad lehetőséget, a daganat sejteken lévő különböző felszíni markereket célozza meg, és ezek pont azokat a daganatsejteket pusztítják el, ennek köszönhetően 30-40 százalékkal nőtt a gyógyultak száma.

Ez a kemoterápiát kiegészítő célzott terápia. A lassúbb lefolyású limfómák esetében napjainkban is , de a jövőben már biztosan a kemoterápia helyét átveszi az immunterápia és a daganatsejtet célzottan pusztító kismolekulákkal végzett kezelések.

Fontos az önvizsgálat

A betegséget szűrővizsgálatokkal előrejelezni nem igazán lehet, sokkal fontosabb, hogy tudjanak erről a betegségről az emberek. Egy a limfómás betegek körében végzett felmérés adatai szerint a betegek több mint 70%-a megelőzően nem is hallott a betegségről.

Fontos, hogy a főleg idős korban jelentkező, általában gerincpanaszok, csontfájdalom képében jelentkező beteg esetében a háziorvosi rendelőben jelentkező beteg esetén mindenképpen történjen vérsejtsüllyedés és összfehérje meghatározás, amely fényt deríthet a myelóma multiplex betegségre.

Valamint rendkívül fontos hogy a tünetek, illetve lép vagy nyirokcsomó megnagyobbodás esetén azonnal forduljanak szakemberhez.