A vastagbélrák megelőzhető - kolonoszkópiás vizsgálattal (x)

PUBLIKÁLÁS: 2013. március 08. 10:26

A vastagbélrák szűrés egy különleges lehetőség, amivel élni kellene mindenkinek, akinek fontos az egészsége. A vastagbélrák napjainkban ugyanis az egyik leggyakoribb rákos megbetegedés Magyarországon, amellyel sajnos vezető szerepet töltünk be egész Európában.

Napi doktor

A szerző cikkei

A EUROP-MED Csoport Egészségügyi Központjaiban a gasztroenterológiai szakrendelésen vastagbéltükrözést, azaz kolonoszkópiát is végeznek, amelynek segítségével 95-98 százalékos biztonsággal felfedezhető a korai rák, vagy daganat megelőző állapota.

A vastagbélrák szűrés egy különleges lehetőség, amivel élni kellene mindenkinek, akinek fontos az egészsége. A vastagbélrák napjainkban ugyanis az egyik leggyakoribb rákos megbetegedés Magyarországon, amellyel sajnos vezető szerepet töltünk be egész Európában.

Hazánkban évente kilencezer embert érint. Nőknél az emlőrák, férfiaknál a tüdőrák fordul csak elő ennél gyakrabban. A kolonoszkópiás vizsgálatnak köszönhetően azonban nemcsak, hogy időben észre lehet venni a betegséget, de szinte teljesen meg is lehet előzni azt.

A vastagbélrák szűrésének módjai

A vastagbélrák szűrésére gyakorlatilag két módszer létezik: az egylépcsős és a kétlépcsős szűrővizsgálat.

- A kétlépcsős módszernél először a székletben levő vér jelenlétét vizsgáljuk immuntesztek segítségével, majd pozitív eredmény esetén végezzük el az egész vastagbelet és végbelet vizsgáló kolonoszkópiát.

- Az egylépcsős módszer esetében kimarad az első vizsgálat, és a közel száz százalékos pontosságú vastagbéltükrözéssel végezzük a szűrést.

Vastagbél divertikulumok szűrése

A vastagbél-divertikulumok a vastagbélben bárhol, de leginkább a végbél előtti szakaszon, a szigmabélen létrejött kitüremkedések, gyulladást okozó bugyrok. Kialakulásában szerepet játszik a rostban szegény táplálkozás. 60 éves kor felett az emberek mintegy felében előfordul, de csak az esetek ötödében okoz panaszokat: vérzést (friss piros vér a székletben), gyulladást vagy perforációt.

A divertikulumokból nem daganat, hanem perforáció és gyulladásos szűkület lehet. A divertikulumok esetében, csakúgy, mint az eltávolított polypoknál, csak tíz év múlva kell elvégezni a következő vizsgálatot, de itt a tíz év alatt kezelni kell a megbetegedést három-négy hónapos ciklusokban.

A kolonoszkópiával tehát „tíz évre elvethető a beteg gondja”, hiszen a polypok életciklusa olyan, hogy elegendő ennyi idő múltán a következő szűrővizsgálat.

Polypok a bélrendszerben

Az egy-két milliméteres polyp még veszélytelen. A colonoskopya során ezek a polypok észrevehetők, és azonnal eltávolíthatók. Az egy centi nagyságú polypok már előrehaladott állapotot jeleznek, azoknak egy utolsó mutáció következtében bármikor beindulhat a burjánzásuk. Nulláról fél centire általában két-három évig, fél centiről egy centire egy-két évig nő egy polyp, utána már jelentősen felgyorsul a folyamat.

Egy olyan beteg, akinek nincs a családjában örökletes daganat, elegendő, ha tízévenként elvégezteti a vizsgálatot. Ha a családban többen szenvedek vastagbélrákban, akkor tíz évvel előrébb kell hozni az első szűrés időpontját, tehát már negyvenéves kortól érdemes elkezdeni. Ha háromnál több polypot kellett eltávolítani a szűrővizsgálat során, akkor nem tíz évet, hanem csak öt-hat évet várunk a következő szűréssel.

Ugyanis ez már azt jelenti, hogy a páciensnek erősebb a hajlama a megbetegedésre, és ezért érdemes sűrűbben, és gyorsabban kontrollálni az állapotát. Akinél hetven éves koráig nem alakul ki polyp az nagy valószínűség szerint már nem fog átesni a betegségen. Hetven éves korban érdemes még egy utolsó vizsgálatot csinálni, és akkor újabb tíz évre problémamentessé válik a páciens, nyolcvan éves kor után pedig már nem szokott újra képződni.

A lényeg, hogy ne akkor végeztessék el a szűrővizsgálatot, amikor már fájdalmaik vannak, hiszen legtöbbször az már nagyobb problémát jelez.
Vastagbélrák kezelése
Nagy haladás van az onkológiában a vastagbélrákban tekintetében, de azért jellemző adat, hogy amíg Amerikában a betegek hatvan százaléka épül fel és negyven százalék nem éli túl a betegséget, addig Magyarországon ez az arányszám pont fordítva van, nálunk sajnos csak a páciensek negyven százalékát sikerül meggyógyítani, a késői diagnózis miatt. Van egy kis vita arról orvosi berkekben, hogy érdemes-e először vérrel szűrni, és csak ezután, a pozitív eredményű pácienseket kolonoszkopizálni.
A székletvér szűréssel az a probléma, hogy az húsz-harminc százalékos érzékenységű, tehát a pozitív esetekből is hetven százalék mintegy ál-megnyugvást kap, és miközben lehet, hogy daganata van. Ennek ellenére még mindig jobb, ha legalább ezt a vizsgálatot elvégeztetik a páciensek, mert az a harminc százalék kimutatott eredmény is jelentős.

Ilyen esetben a legcélszerűbb felvilágosítani a beteget, hogy ne érezze magát biztonságban a vizsgálat után, hanem törekedjék arra, hogy minél hamarabb, félévente, háromhavonta végeztessék el ezt a szűrést, pont a kisebb érzékenységének okán.

Meggyőződésünk, hogy ilyen esetekben a betegeknek részletes felvilágosítást kell adni a kétféle szűrés közti különbségről, és lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy ők választhassák ki, a két vizsgálati mód közül a számukra leginkább megfelelőt. Tapasztalataink szerint többen választják a székletvér vizsgálatot, ám jellemzően kevesebben jönnek vissza ennek eredményéért.

Kolonoszkópiás vizsgálat

A colonoscopia a végbél (rectum), a szigmabél, a vastagbél illetve a vékonybél-vastagbél átmenet vizsgálatára szolgáló eljárás, melynek során a vizsgáló a nyálkahártya valós képét látja.

Sokakban van egyfajta félelem is a kolonoszkópiás vizsgálattól. Ez a félelem alaptalan. Minimális kockázattal jár, mert tisztított belekben végezzük a vizsgálatot, így ha véletlenül támad egy apró perforáció, azt azonnal meg tudjuk oldani, nem is kell megoperálni a beteget. Nagy polyp eltávolítás után kialakulhat késői perforáció, de mivel akkor is tiszta a bél, ez semmi különös gondot nem okoz, sebészileg megoldható, és fontos kihangsúlyozni, hogy ez nagyon ritka eset. Több ezer páciens közül egy ilyen esettel találkozunk.

A kolonoskópia vizsgálat menete

Magát a vizsgálatot éber altatásban végezzük, így a beteg nem érez fájdalmat közben. A vizsgálat körülbelül tíz perc. Az előkészítés hosszabb, a páciens egy délutánját igényli a vizsgálatot megelőző napon, talán ezért érzik a kolonoszkópiás szűrést sokan kényelmetlennek.
A vizsgálat ugyanis étrendi (rost-, salakszegény étrend) és gyógyszeres előkészítést (hashajtást) igényel. Általában a vizsgálatot megelőző napon délben már csak üres leves fogyasztását javasoltjuk, majd a hashajtó bevételét. Ezt követően nagy mennyiségű folyadék (víz, tea) bevitele javasolt a bél teljes kitisztítására. Közvetlenül a vizsgálat előtt a páciens még beöntést kaphat. A vizsgálat során a beteget a bal oldalára fektetjük, felhúzott lábakkal.
A vizsgálat alatt, az orvos utasítására, asszisztensi segítséggel a hátára esetleg jobb oldalra illetve ritkán hasra is kell fordulnia. Az eszközt csúszást elősegítő zselével kenjük be, majd óvatosan a végbélbe vezetjük. A vizsgálat során a bélnyílást levegő befúvásával illetve időnként víz bejuttatásával feltágítjuk. A vizsgálat célja, hogy a vakbélig, illetve a vékonybél-vastagbél beszájadzásig jussunk el. Végzünk vizsgálatot kora reggel, de este is. Csütörtökön és pénteken délután öt óra után is vállaljuk a vizsgálatot, hogy ezzel is megkönnyítsük a páciensek dolgát.

Vastagbélrák szűrésre a Europ Med Csoport Egészségügyi Központjainak gasztroenterológiai szakrendeléseire az alábbi elérhetőségeken és időpontokban lehet bejelentkezni:

Budaörs

OEP-es szolgáltatásra

Időpontok

K: 16.30-19.30

Cs: 08.00-12.00

P: 07.00-12.00

P: 15.00-19.00 változó

Bejelentkezés telefonon: 23-445-480/143

Magánrendelésre

Időpontok: szombat 09.00-12.00

Bejelentkezés Online: [email protected]

Bejelentkezés telefonon: Őri Ildikó - 06-20-541-0316