"Igen változó, ahogyan az emberek traumás eseményekre reagálhatnak. Mi azt vizsgáltuk, meddig tart a felépülés, amikor már többé nem érzi veszélyesnek a helyzetet az érintett" - magyarázta Thomas Kash a tanulmány egyik szerzője, az Észak-karolinai Egyetem orvosi karának munkatársa.
Állatkísérleteikben úgy találták, hogy a krónikus alkoholfogyasztáscsökkentette az agy képességét arra, hogy a tanulási-megismerési folyamatokért felelős agyi központok kontrollálják az érzelmi központokat.
Eredményeik szerint a hosszabb ideig tartó nagyivás atraumákbólvaló felépülés egyik kritikus mechanizmusát károsíthatja az agyban, ami a poszttraumás stressz szindróma kialakulásának nagyobb kockázatát vonja maga után.
A kísérletekben az egerek egyik csoportja egy hónapon át naponta annyi alkoholt kapott, amennyi az autóvezetők számára az Egyesült Államokban megengedett mennyiség duplája (1,6 ezrelék), míg a másik csoportban lévő állatok nem kaptak alkoholt.
Ezt követően enyhe elektromos sokkal kötöttek össze egy hangot valamennyi egérnél. Amikor a hangot az áramütés nélkül kezdték el lejátszani, az alkoholt nem fogyasztó egerek viszonylag rövid idő alatt rájöttek, hogy nincs veszély, ezzel szemben az alkoholistává tett állatok valósággal kővé meredtek a hangtól még jóval később is.
A jelenség hasonlít a poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő embereknél tapasztalthoz, akik nem képesek túljutni félelmükön akkor sem, amikor már régen kikerültek a veszélyes helyzetből - írták az egyetem közleményében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.