A tudósok jelentése alapján az őssejtek beültetését követő tízedik héten a sérült szövetek gyógyulni kezdtek, és a szívfunkciók is jelentős javulást mutattak, ráadásul ez a nagymértékű fejlődés legalább 20 hétig tartott.
Ez a tanulmány egy újjal lépéssel közelebb viszi az orvostudományt az őssejt-terápia klinikai alkalmazásához, nyilatkozta Sadia Mohsin, a San-Diegó-i Állami Egyetem kutatója az Amerikai Szív Szövetség hírlevelében.
Mivel a szívelégtelenségben szenvedő páciensek túlnyomó része idős, az ő szívűkből származó őssejtek általában már nem túl egészségesek. Az új kísérlet során azonban sikerült genetikailag módosítani szívelégtelenséggel kezelt betegek szívéből származó őssejteket, így a mesterségesen egészségesebbé módosított sejteket már be lehet ültetni a sérült szívbe, megsokszorozva ezzel a páciensek túlélési esélyeit, mondta Dr. Mohsin.
A többi sejttel ellentétben az őssejtek képesek a regenerálódásra, és képesek különféle szövetekké alakulni a fejlődés során. A kísérlet során a kutatók a páciensek szívéből kinyert őssejteket úgy módosították genetikailag, hogy képesek legyenek a Pim-1 nevű protein kiválasztására, amely a szívsérülés következtében természetes úton szokott termelődni.
A genetikailag módosított Pim-1 proteineket termelő sejteket illetve a nem módosított emberi szívsejteket szívelégtelenségben szenvedő egerek szervezetébe ültették a kutatók, így össze tudták hasonlítani egymással a két csoportot. Az eredményekből egyértelműen kiderült, hogy a génmanipulált őssejtek sokkal hatékonyabbnak bizonyultak, mondta Dr. Roger Hajjar, a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem genetikus professzora.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.