A The Conversation oldalain olvasható publikációban Fazekas de St Groth professzorasszony a higiéniai hipotézist mutatja be, mely az életszínvonal-növekedés és egyes immunológiai alapú betegségek (allergia, 1-es típusú cukorbetegség, szklerózis multiplex) között kapcsolatot veti fel. A higiéniai viszonyok javulása során az egyén kevesebb mikroorganizmussal érintkezik, azonban a felelős kórokozókat mindeddig nem sikerült leírni.
A professzorasszony szerint a jelenség kulcsa az immunrendszer speciális elemei, a T-sejtek lehetnek, ezek közül is a szabályozásért felelős típusok (T-reg). Ezek kontrollálják a nem kívánt immunválaszt, ami az autoimmun, és az allergiás betegségekre jellemző. Azonban kiderült, hogy az immunelemek 90 százaléka a gyomor-bélrendszer területén található meg.
A higiénia hipotézis szerint a korai élet során a bélrendszerünk baktériumokkal való találkozása befolyásolja a normál bélflóra összetételét, és a később hosszú távú hatása van az immunrendszer működésére.
A bélbaktériumok immunrendszeri hatásait csak most kezdjük megérteni, ugyanis ezek közül sokat kísérletes körülmények között nem tudnak tenyészteni. Az újabb felfedezések a baktériumok genetikai állományának vizsgálataihoz köthetők. Ennek feltérképezését tűzte ki céljául a Humán Mikrobiom Project - mely a Humán Genom Projecthez hasonló vállalkozás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.