A svéd Karolinska Intézet kutatói egy svájci és német kollégákkal karöltve végzett vizsgálatban úgy találták, hogy a heparin kulcsfontosságú szerepet játszik a hízósejtek által irányított allergiás és gyulladásos folyamatokban. Ez új fényt vet a heparin élettani funkciójára.
J. Erik Jorpes professzor annak idején kimutatta, hogy a heparint, egy a fehérvérsejtekhez tartozó sejtcsoport, a hízósejtek termelik. A hízósejtek központi szerepet játszanak a gyulladásos betegségekben és hozzájárulnak az érfal átjárhatóságának növekedéséhez, az allergiás és anafilaxiás reakciókhoz. A jelenlegi vizsgálat a mögöttes mechanizmusokat és azok terápiás vonatkozásait tárta fel.
A szerzők kimutatták, hogy a heparin kiváltja a bradikinin nevű hormon képződését, ami ödémát, anafilaxiás és gyulladásos tüneteket okoz, és közismerten összefüggésben van a kóros hízósejtaktivitással. A hízósejtekből felszabaduló heparin, az alvadási kaszkád egy tagját, a XII., ún. Hageman Faktort aktiválva szabadítja fel a gyulladásos mediátor bradikinint. A vizsgálat ezáltal egy meglepő közös láncszemet tárt fel a véralvadási folyamat és a hízósejtek által irányított gyulladásos reakciók között.
A bradikinint vagy a XII. Faktort gátló gyógyszerek mind beteg emberekben, mind genetikailag módosított egérmodellekben kivédik a kóros hízósejtaktivítás hatásait, így új kezelési módot jelenthetnek az allergiás és gyulladásos betegségek terápiájában. A tanulmányt az Immunity című lap legutóbbi számában publikálták.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.