Parkinson kór világnapja világnapja volt április 11-én!

A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtt történt első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

A dopamin a vázizmok (az akaratlagos mozgásokat kivitelező izmok) remegésmentes, sima, "gördülékeny" működésének szabályozásában résztvevő agyi struktúrák ingerületátvivő anyaga.

A dopamint termelő idegsejtek száma a természetes öregedés során is csökken, ám ha a kezdeti sejtszám legalább fele megmarad, nem fejlődik ki a betegség, az esetleges öregkori kézremegés kisfokú lesz. Aszubsztancia nigra dopamin termelő idegsejtjei ugyanakkor különösen érzékenyek a károsító kémiai anyagokra, alapot teremtve a Parkinson-kór kialakulására.

Genetikai tényezők. A kutatók feltételezései szerint egyes gének hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, azonban még nem tisztázott, hogy az öröklődés mekkora szerepet játszik a betegségben. Ismert, hogy a Parkinson-kóros betegek első fokú rokonai (szülő, a gyerek, testvér) nagyobb valószínűséggel fognak a betegségtől szenvedni, mint azok, akiknek nincs családi érintettsége, bár ez a kockázat nem túl nagy.

Környezeti tényezők. A kábítószer-élvező, továbbá bizonyos ipari vegyszereknek, gyom- és rágcsálóirtó szereknek kitett emberekben nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór, mint azoknál, akik ilyen anyagokkal nem kerülnek kontaktusba.

Gyógyszerek Számos gyógyszer hosszú időn keresztül szedve, vagy nagy dózisban alkalmazva a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket tud előidézni. Ilyen többet között a haloperidol, a chlorpomazine, amelyet bizonyos pszichiátriai megbetegedésekre alkalmaznak, továbbá az émelygés kezelésére használt methoclopramid is. Az epilepszia kezelésére használt valproát szintén előidézheti a Parkinson-kór egyes tüneteit, különösen a súlyos remegést (tremor). Ezek a gyógyszerek azonban nem okoznak valódi Parkinson-kórt, a tünetek (gyorsan vagy lassabban) eltűnnek, a gyógyszerek elhagyását követően.

A Parkinson-kór fő kockázati tényezői

Életkor. A betegség csak nagyon ritkán alakul ki a 20-as években, jellegzetes módon középkorú vagy idősebb egyénen jelentkezik. A kockázat folyamatosan nő a kor előrehaladtával.

Örökletesség. Egy vagy több közeli hozzátartozó, akinek Parkinson-betegsége van, fokozza a kockázatát annak, hogy Önnél is kialakuljon a kórkép, bár az Ön kockázata ilyenkor is 5százalék alatti.

Nem. Férfiaknál kicsivel gyakrabban alakul ki Parkinson-betegség, mint nőknél.

Rágcsálóirtók és növényvédő szerek. Rágcsálóirtó vagy növényvédő szerekkel való gyakori érintkezés mérsékelten növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Fokozott a kockázat mezőgazdasági munkát végzőknél és azoknál, akik kútvizet isznak.

Csökkent ösztrogén-szint. Az alacsonyabb ösztrogén-szint kismértékben növeli a Parkinson-kór kockázatát. Ez azt jelenti, hogy azok a nők, akik a menopauzát követően nem részesülnek hormon szubsztitúciós terápiában (vagyis nem kapnak női hormonokat), vagy azok, akiknek a petefészkét eltávolították, magasabb kockázatúak. A hormonpótló kezelésben részesülő nőknél, úgy tűnik, csökken a kockázat. A hormonterápia azonban nem minden hatásában kedvező, az ösztrogén és a progeszteron valamelyest növelik az emlőrák kockázatát. Orvosával beszélje meg, hogy az Ön esetében mi a legmegfelelőbb!

A cikk további részét itt olvashatja