Bakancslistás kaland: tudd meg, mit rejt a Fertőrákosi Kőfejtő mélye

A Fertő-táj látványos pontja egy egykori ipari terület, amely monumentális időgépként működik. A Fertőrákosi Kőfejtő különlegességét az itt található lajtamészkő adja, amelynek eredete több mint tízmillió évre nyúlik vissza. Ebben az időszakban a területet a Pannon-beltenger borította, a vízben pedig hatalmas mennyiségű vörösmoszat élt. Ezek mészvázaiból és az iszapba rakódott tengeri élőlények maradványaiból alakult ki az a jól megmunkálható, ellenálló kőzet, amelyet már a rómaiak is előszeretettel használtak építkezéseikhez.

• Millió éves titkok: őscápa-állkapocs és tengeri fosszíliák a hegy gyomrában.
• Pazar panoráma: különleges szikla feletti sétány és ingyenes távcsövek a Fertő-tóra.
• Kultúra a barlangban: világszínvonalú színházélmény és interaktív témapark.

Miért érdemes ellátogatni Fertőrákosi Kőfejtő falai közé?

A kőfejtés aranykora az 1860-as években kezdődött, amikor száznál is több munkás dolgozott a falak között. Érdekesség, hogy a bécsi építészet olyan remekműveihez is innen szállították az alapanyagot, mint a Természettudományi Múzeum vagy a Művészettörténeti Múzeum épülete. A terület azonban sötétebb korszakokat is megélt: a második világháború idején kényszermunkatábor működött itt, amire ma emléktábla hívja fel a látogatók figyelmét.

Kilátók és panorámafolyosók a sziklák felett

A Témapark bejáratától induló panorámafolyosó egészen újszerű perspektívából mutatja be a környéket. Az útvonal olyan élményt nyújt, mintha egy lombkoronasétányon járnánk, ám a stabil szerkezetnek köszönhetően a tériszonnyal küzdők is bátran végigsétálhatnak rajta. A sétány érinti a Sziklai benge tanösvényt, amely nevét egy ritka, hazánkban itt legnagyobb tömegben előforduló cserjéről kapta.

A séta során négy különböző kilátópontnál állhatunk meg. Az egyik legszebb kilátás a Fertő-medencére és magára a tóra nyílik, ahol ingyenesen használható távcsövek segítik a vízi világ és a távoli hajók megfigyelését. A Szárhalmi-erdőre néző pontnál a környék apró, piros tetős házai és a dús vegetáció alkotnak festői képet. A kacskaringós ösvényeken haladva a látogatók megismerhetik az 1989-es Páneurópai Piknik jelentőségét és a sopronkőhidai börtön történetét is.

Interaktív időutazás a hegy gyomrában

A felszíni séta után a kőfejtő belső, barlangszerű terei felé vehetjük az irányt. A csigalépcsőkön leereszkedve egy valóságos őslénytani bemutató vár ránk. A gyerekek körében ez a legnépszerűbb rész, hiszen testközelből láthatnak őscápa-állkapcsot, delfin-rekonstrukciókat és különleges kövületeket. A geológusok által „Kagylók táncának” nevezett Pecten-kagyló lerakódások pedig látványosan szemléltetik az egykori tengerfenék gazdagságát.

A belső termekben interaktív filmek mutatják be a kőzetrétegek kialakulását és a barlanglakó denevérek titokzatos életét. A mozgókép rajongói számára külön csemege, hogy itt forgatták a magyar filmgyártás egyik klasszikusát, A kőszívű ember fiai bizonyos jeleneteit is. A kőfaragás és kőbányászat mesterségét bemutató csarnokok pedig a kézműves hagyományok előtt tisztelegnek.

Kultúra a sziklák alatt: a Barlangszínház

A kőfejtő nemcsak múzeum és tanösvény, hanem világszínvonalú kulturális helyszín is. Dohnányi Ernő fedezte fel elsőként a helyszín kiváló akusztikáját és drámai hangulatát. Ma a Barlangszínház 760 fős nézőtérrel, modern technikával és fűthető székekkel várja a közönséget. A Dohnányi-teremben elhelyezett információs pontokon a látogatók bármikor belehallgathatnak a városhoz kötődő zeneszerzők műveibe.

Nézd meg videón is a Fertőrákosi Kőfejtőt:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: