

A hazai tengerszemek eredete eltérő: egy részük természetes módon, karsztforrások hatására jött létre, mások elhagyott bányák mélyedéseiben alakultak ki. Közös jellemzőjük a meredek partfal, és a nagy vízmélység. Bár a köznyelv egységesen tengerszemként említi őket, földrajzi szempontból különböző képződményekről van szó. Az alábbiakban négy magyarországi tengerszemet mutatunk be.

A tengerszem egy kisméretű, zárt tó, amely többnyire hegyvidéki környezetben, mélyedésben alakul ki. Jellemző rá, hogy meredek partfalak veszik körül, ezért a vízfelület szinte be van szorítva a tájba. A neve onnan ered, hogy felülnézetből a tó sokszor egy sötétebb, kerek foltként jelenik meg, mintha a hegy felszínén egy szem lenne.
Magyarországon a tengerszemek két fő típusba sorolhatók. Az egyik csoport természetes eredetű, ezek karsztterületeken jöttek létre, és forrásvíz táplálja őket. A másik csoport, amelyek egykori kő- vagy ásványbányák mélyedéseiben alakultak ki, miután a kitermelés megszűnt, és a területet feltöltötte a csapadék- és talajvíz. Ezeket a tavakat a köznyelv szintén tengerszemként tartja számon.
A tengerszemek vize általában hideg és mély, ezért fürdésre nem igazán alkalmasak. A víz színe a tó mélységétől, a környező kőzetektől és az oldott ásványi anyagoktól függ, ezért gyakran zöldes vagy kékes árnyalatú. A kedvelt kirándulóhelyek közül most négyet mutatunk be.
A Megyer-hegyi tengerszem Északkelet-Magyarországon, a Zempléni-hegység területén található. Egy elhagyott malomkőbánya helyén alakult ki, miután a bányászat megszűnt, és a mélyedést csapadék- és talajvíz töltötte fel. A tó mesterséges eredetű, de mára természetes vízfelületként viselkedik. Medre meredek, vízmélysége jelentős, partfalait függőleges sziklafalak határolják. Felszíni kifolyása nincs, vize hideg és tiszta.
Az apci tengerszem a Mátra előterében, Apc település közelében helyezkedik el. Egykori andezitbánya mélyedésében jött létre. A bányászat megszűnését követően a területet természetes úton visszahódította a növényzet, a bányagödörben összegyűlt a víz. A tó zárt medencéjű, partja helyenként meredek, vízmélysége változó. A víz hőmérséklete alacsony, fürdésre nem alkalmas.

A jósvafői Tengerszem természetes eredetű tó, amely az Aggteleki-karszt területén található. Karsztforrás táplálja, vize közvetlen kapcsolatban áll a felszín alatti karsztvízrendszerrel. A tó vízszintje viszonylag állandó, hőmérséklete egész évben alacsony. A tengerszemhez kapcsolódó vízfolyások a Jósva-patak vízrendszerének részét képezik. Természetvédelmi területen fekszik.
Az Aggteleki-karszt területén több kisebb tengerszem is kialakult, elsősorban forrásokkal táplált mélyedésekben. Ezek a tavak természetes eredetűek, és szoros kapcsolatban állnak a karsztos felszín alatti vízrendszerekkel. Méretük általában kicsi, vizük hideg és tiszta. Jelentőségük főként földtani és hidrológiai szempontból számottevő, valamint természetvédelmi értéket képviselnek.
Téli tengerszem Jósvafőn:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.