Az Országos Erdészeti Egyesület 20 éve indította útjára az Év Fája mozgalmat, amelyben 2013 óta online szavazhatnak erdészek és szakmán kívüli érdeklődők. Tavaly a mezei szilt, az idei évre pedig a vadalmát szavazták meg nyertesnek.
A vadalmafára mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor figyelünk fel. Hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, de a faj mindenütt ritka, kis számú, ezért veszélyeztetettnek számít. A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centiméteres. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak.
Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatait fedezhetjük fel rajta. Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2–4 cm átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény. Gyümölcséből régen zselé, almabor, pálinka és ecet készült, magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen használtak.
Termése kitűnő takarmány, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez használták, a kocsigyártó pedig a legtartósabb szántalpakat készítette belőle. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.