Így tartsa karban az agyát: tanuljon új nyelvet vagy hangszert 50 felett!

Jóga

Ki más lehetne hitelesebb példa arra, milyen jó hatással van az agy karbantartására a jóga, mint Kártyikné Benke Etka (1920– 2013), akit a legtöbben egyszerűen Etka anyónak ismertek? Öt­venöt évesen, 1975-ben döntötte el: akaraterejével és hitével legyőzi minden létező betegségét. Ekkor alapította meg az Etka-jógát, amivel később ezreken segített, hogy meggyógyuljanak, jobban érezzék magukat. Jógaoktatóként és mozgásterapeutaként dolgozott 93 éves korában bekövetkezett haláláig, a memóriájával pedig sosem volt gondja.

Futás

A gyors séta, kocogás, futás nemcsak a testet tartja karban, hanem az elmét is. A friss levegő jó ha­tással van az agyra, ahogy az is, ha ráadásul barátokkal, barátnőkkel fut együtt az ember. Így még a társaság, a futás előtti vagy utáni beszélgetések is segíthetnek abban, hogy ne butuljon el az ember.

Új tudás

Miután kirepültek a gyerekek, sokan érezhetik úgy, kell valami kihívás, ami nap mint nap éltet. Egy új tanfolyamra vagy valamilyen érdekes képzésre beiratkozva garantált, hogy friss ma­rad az elme. Ötven környékén me­le­gen ajánlott például el­kezdeni egy új nyelvet ta­nulni. Az új élmények, új ingerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy kar­ban­tartsa az ember az agyát. Hangszeren megtanulni játszani na­gyon jó ah­hoz, hogy ne csak az emlékezőképesség fejlődjön, de mellette új dolgokkal is gazdagodjunk. Az is elengedhetetlen, hogy összhangba hozza az ember a bal és a jobb agyféltekét. Erre kitűnő választás például valamilyen harcművészet, a body art vagy egy jobb agyféltekés rajztanfolyam.

Tévés kvízjátékok

Az minden bizonnyal jó hatással van, ha olyan műsorokat néz az ember a tévében, amikhez meg kell dolgoztatni az agytekervényeket. Más dolog, hogy érdemes-e részt is venni ilyen játékokban. A Borsnak nyilatkozó változáskísérő, Gillich-Csikós Andrea szerint nem mindenki alkalmas a szereplésre:

– Sokan izgulós típusok még 50 felett is. Az pedig elég kellemetlen tud lenni, ha zavarában semmi sem jut az ember eszébe. Így az aktív részvételt egy televíziós kvízben csak azoknak ajánlom, akik nem lámpalázasak – tanácsolja.

Tanulás unokákkal

Természetesen senki sem várja el a szülőtől, nagyszülőtől, hogy azonnal rávágja az iskolás gyerek fizikapéldájára a választ, de egy kis utánaolvasással segíteni lehet neki. Ez nem csak kellemes és minőségi időtöltés tud lenni, de az agyat is karbantartja egy-egy feladat megoldása. Mert olyan képességeket kell felszínre hozni, amikre esetleg évtizedek óta nem volt szükség.

Korán kelés

Robin Sharma Hajnali 5 óra klub című könyvében azt írja, hogy: az elme frissen tartásához elengedhetetlen, hogy a napi rutin előtt ráhangolódjon az ember a napra. Igaz ez 50 éves kor felett is. Ilyenkor érdemes listába szedni a napi teendőket, így kisebb az esélye, hogy napközben elfeledkezünk valamiről. Fontos azonban, hogy semmilyen kütyü ne zavarja meg a napra han­golódást!

Álmok felidézése

Ez szintén egy nagyon jó gyakorlat arra, hogy tréningezzük az elmét. Ébredés után néhány percig gondoljuk át, és akár részletesen meséljük el vagy írjuk le, mit álmodtunk, ha tudjuk – tanácsolja a változáskísérő a Bors olvasóinak. Hozzátéve: ezzel az agy felidéző, ébren tartó funkciója még jobban fenntartható.    

Túlértékelt a rejtvényfejtés hatása

Sokan vélik úgy, hogy az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a „használd, vagy elveszíted” elmélet a tuti. Újabb kutatások szerint azonban a rejtvényfejtés vagy a sudokuzás, azaz a problémamegoldással kapcsolatos tevékenység nem védi meg az embert a szellemi hanyatlástól. Azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, akik egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet.

David Reynolds, a brit Alzheimer Kutatóintézet vezető szakembere szerint a szellemi aktivitás megőrzéséhez a jó fizikai állapot, az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás mellőzése, az ajánlásoknak megfelelő, határokon belüli alkoholfogyasztás, a testsúly megőrzése, a koleszterinszint és a vérnyomás kordában tartása járulhat hozzá.